Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-11-28 / 47. szám
exkluzív Esztergom-emberek „Csak tüsszögök bizonyos dolgoktól" A közelmúltban mutatták be Mészáros Márta rendezőnek Kéthly Anna szociáldemokrata politikusról - a Nagy Imre- kormány kvázi miniszterelnök-helyetteséről - szóló az Utolsó jelentés Annáról című filmjét, aminek egyik főszerepét Cserhalmi György alakítja (akinek a napokban került DVD-forgalomba a Vademberek című filmje is). A Kossuth-díjas színművésszel telefonon beszélgettünk.- Úgy tudjuk, csak jóval az elkészültét követően látta először vásznon teljes egészében az Utolsó jelentés Annáról című új Mészáros Márta-filmet...- ...Nem, én első alkalommal DVD-n néztem meg, az október 13-i Uránia-beli díszbemutatóra csak késve, úgymond meghajolni érkeztem oda.- ...s mi a véleménye róla? Elégedett-e a látottakkal? Magyarul és konkrétan: tetszett a film?- Erre így nagyon nehéz válaszolni. Mert hogyha valaki szerves részese valaminek, és arra azt mondja, hogy fúj, és jól beleköp a levesbe, ez nem megy. Ez nem én vagyok. Másrészt meg az öndicséret is büdös. Kár nekem ilyen kérdést föltenni. Inkább azt tudom felelni, hogy fontos, hasznos és még kellő időben jött ez a film.- Hogyan kell ezt érteni?- Igyekszik oszlatni a Kéthly Anna kapcsán érthetetlenül jelen lévő homályt, illetve olyasmikről beszél, mint az egyén és a (diktatórikus) hatalom viszonyának kérdése, a spicliség jelensége.-A filmekben gyakran alakít - fogalmazzunk így - lázadó-anarchista típust. Az életben is igaz önre az ellenszegülő, vagy másképpen mondva: a kívülálló magatartás?- Hát mondjuk énszerintem ebben a filmben egyáltalán nem jellemző rám, sőt a Márta filmjeiben egyáltalán nem jellemző, nem meghatározó az ilyen habitusú ember szerepeltetése, sokkalta inkább az, hogy a saját korukkal vagy pedig a történelmi korral megalkotott emberek kerülnek a középpontba, őket szoktam eljátszani ezekben én is. Meg, teszem hozzá, az én életkoromban már eléggé ambivalensnek, egészen szokatlannak számítana ha az ember nagyokat lázadna. Inkább csak tüsszögök bizonyos dolgoktól. Ez azért messze áll a lázadástól. „Egyetlen férfi van a parlamentben, az is nő" - Kéthly Anna Százhúsz éve, 1889. november 16-án született Kéthly Anna, a magyar történelmi szociáldemokrácia„nagyasszonya", a Nagy Imre-kormány tagja, a múlt század legtekintélyesebb magyar női politikusa. Sokgyermekes budapesti szociáldemokrata munkáscsaládból származott, munka mellett szerzett gyors- és gépírói, majd könyvelői képesítést, kezdett németül és angolul tanulni. 1917-től a Magyarországi Magántisztviselők Országos Szövetsége női tagozatának titkára volt, és belépett a szociáldemokrata pártba. Az 1918-as őszirózsás forradalmat üdvözölte, de a Tanács- köztársaságot elutasította. 1919 októberében bekerült az MSZDP központi nőszervező bizottságába, 1922-től 1948-ig a pártvezetőség tagja és országgyűlési képviselő volt. Meggyőző fellépésével tekintélyt és befolyást vívott ki magának, róla terjedt el a mondás, hogy„egyetlen férfi van a parlamentben, az is nő". 1945 februárjától a közvetlen pártvezetés tagja, a Világosság című lap felelős szerkesztője lett, 1945 novembere és 1947 júliusa között a nemzetgyűlés, 1947 szeptembere és 1948 februárja között az országgyűlés alelnöke volt. Az SZDP egyik legnagyobb tekintélyű vezetőjeként a pártegység megőrzése érdekében centrumpolitikát folytatott, célja a politikai szabadság, a többpárti parlamenti demokrácia és pártja önálló arculatának megőrzése volt. Mivel ellenezte a két munkáspárt egyesülését, 1948. február 18-án puccsszerűen kizárták a pártvezetőségből, március 7-én a pártból is. Ettől kezdve visszavonultan élt, majd 1950. június 9-én koholt vádak alapján letartóztatták. Hosszú, ítélet nélküli fogva tartás után zárt tárgyaláson a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés és kémkedés vádjával 1954. január 20-án életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Az év november 19-én - a nemzetközi tiltakozás, főleg a brit munkáspárt nyomására - egyéni kegyelemmel szabadult, de rendőri felügyelet alatt maradt. Az 1956-os forradalom idején az újjászervezett szociáldemokrata párt elnökévé választották. November 1-jén a Szocialista In- ternacionálé bécsi ülésére utazott, másnap - távollétében - a Nagy Imre-kormány államminiszterévé nevezték ki. A november 4-i szovjet intervenció miatt csak Sopronig jutott, és miután visszatérése kétszer is meghiúsult, emigrációba kényszerült. Belgiumban telepedett le, ahol a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének szolidaritási alapjától kapott segélyekből szerényen élt. 1958-tól az MSZDP emigránsszervezetének elnöke volt. Sokat tett 1956 szellemének ébrentartásáért, az emigránsok befogadásáért. Részt vett az ENSZ magyar bizottsága jelentésének elkészítésében, amely kiállt a forradalom ügye mellett. Utazásai során mindenhol fellépett Magyarország szabadságának visszaszerzéséért, a kommunista elnyomás ellen. A hamvait 1990-ben hozták haza, és temették el a 301-es parcellában. 1994. július 7-én jogilag rehabilitálták, egykori Pozsonyi úti lakóháza falán emléktáblát helyeztek el. V 1 \ s k 28 hídlaD hidiaD.net
