Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-11-28 / 47. szám

- A Temetetlen halott - Nagy Imre naplója után ez az életrajzi ihletésű dráma volt a második Mészáros Márta-munkája? Vagy készült más filmjük is?- Óh, ühm, hát izé, lehetséges. Abszolút lehetséges. Olyan messzi ködbe vész a múltam, hogy már nem emlékszem minden munkámra (nevet).- Az azért valószínűsíthető, hogy az említett alkotásban megvalósult jó együttműködésnek, közös munkának köszönhető ez a szerep az Utolsó jelentés Annáról kapcsán?- De, persze, valószínű, hogy egyenes következménye.- Mennyire ismerte Kéthly Anna történetét a film forgatása előtt?- Elég jól. Márta annak idején, a forgatások alatt általában rám bízta, hogy a televízióknak nyilatkozgassak (nevet), abból kiindulva, hogy én még olyan iskolákba jártam, ahol tanítottak történelmet.- A filmben az ön által alakított Faragó doktor és az Eszenyi Enikő játszotta Kéthly Anna szerelme kapcsán felmerül a magán- és a közélet (közügyek) dilemmája is. Sarkosan fogalmazva: az, hogy olykor választani kell a kettő között. Ön szerint melyik a fontosabb?- Ezt ki-ki maga dönti el. Számomra érdekes dolog egy történelmi-történeti személyiség sorsa a közéleti szereplésével és a magánéletével együtt, rétCserhalmi György a vásznon

A Kossuth- - és többek között még: Balázs Béla-, Érdemes Művész- és Európai Életmű-díjas Cserhalmi György színművész 1948. február 17-én született Budapesten. 1971-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, majd a debreceni Csokonai Színház szerződtette. 1972-től 1975-ig a veszprémi Petőfi Színházban játszott, 1977-ig ismét a cívis nagyvárosban. 1979-ig a Nemzeti Színház, később a Magyar Filmgyártó Vállalat művésze. 1982-ben a Budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1989-től ismét a Nemzeti Színház szerződtette, 1991 óta szabadúszó. Alapítója a Globe Kulturális Centrumban a Labdatér Teátrumnak. 2007-ben Zalaegerszegen rendezőként is bemutatkozott: Arthur Miller Pillantás a hídról című művét vitte színre.

Több mint kétszáz filmben játszott, változatos karaktereket alakított, korunk egyik legjelentősebb és az ezerkilencszázhetvenes évek óta folyamatosan foglalkoztatott magyarországi férfi- (film-) színésze, úgynevezett„modern hőstípus". Több Oscar-díjra jelölt mozi szereplője (Szabó István Mephisto című műve

1982-ben meg is kapta azt). Szívesen invitálják a cseh filmesek is, így szerepelt többek között OndrejTrojan Zalery című alkotásában (ez a film 2004-ben szintén Oscar-jelölt volt).

Válogatás filmszerepeiből: Utolsó jelentés Annáról (2009, rendező: Mészáros Márta), Eszter hagyatéka (2008, rendező: Sipos József), Majdnem szűz (2008, rendező: Bacsó Péter), Régimódi történet (2006, rendező: Bereményi Géza), Vadászat angolokra (2005, rendező: Bagó Bertalan), A fény ösvényei (2005, rendező: Mispál Attila), Az igazi Mikulás (2005, rendező: Gárdos Péter), ATemetetlen halott - Nagy Imre naplója (2004, rendező: Mészáros Márta), Kontroll (2003, rendező: Antal Nimród), Zelary (2003, rendező: Ondrej Trojan), A Flídember (2002, rendező: Bereményi Géza), Flamvadó cigarettavég (2001, rendező: Bacsó Péter), Vademberek (2001, rendező: Szurdi Miklós), Gyilkos kedv (1996, rendező: Erdőss Pál), Szeressük egymást gyerekek! (1996, rendező: Jancsó Miklós, Makk Károly, Sándor Pál), Csajok (1995, rendező: Szabó Ildikó),Törvénytelen (1994, rendező: András Ferenc), Privát kopó (tévésorozat, 1993, rendező: Szurdi Miklós), Anna filmje (1992, rendező: Molnár György), Kék Duna keringő (1992, rendező: Jancsó Miklós), Magyar rekviem (1991, rendező: Makk Károly), Sztálin menyasszonya (1990, rendező: Bacsó Péter), Jézus Krisztus horoszkópja (1988, rendező: Jancsó Miklós), Flanussen (1988, rendező: Szabó István), Kárhozat (1988, rendező: Tarr Béla), Tüske a köröm alatt (1987, rendező: Sára Sándor), Tiszta Amerika (1987, rendező: Gothár Péter), Hajnali háztetők (1986, rendező: Dömölky János), A nagy generáció (1986, rendező: András Ferenc), Szörnyek évadja (1986, rendező: Jancsó Miklós), A tanítványok (1985, rendező: Bereményi Géza), Szirmok, virágok, koszorúk (1984, rendező: Lugossy László), Mennyei seregek (1983, rendező: Kardos Ferenc), Dögkeselyű (1982, rendező: András Ferenc), Fehérlófia (1982, rendező: Jankovics Marcell), Mephisto (1981, rendező: Szabó István), Psyché (1980, rendező: Bódy Gábor), Allegro Barbara (1979, rendező: Jancsó Miklós), Magyar rapszódia (1979, rendező: Jancsó Miklós), Élve vagy halva (1979, rendező: Rényi Tamás), Rózsa Sándor (tévésorozat, 1979, rendező: Szinetár Miklós), 80 huszár (1978, rendező: Sára Sándor), K. O. (1977, rendező: Rényi Tamás), Egy erkölcsös éjszaka (1977, rendező: Makk Károly), Kísértet Lublón (1976, rendező: Bán Róbert), Az ötödik pecsét (1976, rendező: Fábri Zoltán), 141 perc a befejezetlen mondatból (1974, rendező: Fábri Zoltán), Szerelmem, Elektra (1974, rendező: Jancsó Miklós), Ozorai példa (1974, rendező: Kardos Ferenc), János vitéz (1973, rendező: Jankovics Marcell), Még kér a nép (1971, rendező: Jancsó Miklós), Végre, hétfő! (1971, rendező: Kenyeres Gábor), Madárkák (1971, rendező: Böszörményi Géza), Agitátorok (1971, rendező: Magyar Dezső).

2010-ben Jancsó Miklós Oda az igazság! című filmjében láthatjuk.

tenetesen érdekes, hogyan alakul, de ezt viszonylagosan jól körülírja a történelemtudomány. Rá lehet bukkanni. A másik dolog: nekem sokkal érdekfeszí- tőbb és izgalmasabb az, hogy kiből miért lesz spicli, miért válik besúgóvá, és ezt a jelenséget az Utolsó jelentés Annáról a magyar mozik közül szerintem az elsőként járja körül a legteljesebben. Az „árulás pszichológiája", a hatalomnak a technikája és az erre reagáló úgymond „befogadó-készség" működése szinte ugyanolyan izgalmas a filmben, mint maga a nyers történelem.

hídlan 29