Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-01-17 / 2. szám
párkány Köbölkút nagy tanítója: Stampay János Akit két pápa is kitüntetett Himmler György Köbölkút minden bizonnyal legjelesebb személyisége volt az 1864-ben Léván született Stampay János, aki élete során igazi fáklyaként világított népének. A község ma is kellő megbecsüléssel ápolja emlékét. Ő a névadója a falu magyar alapiskolájának, a helyi cserkészcsapatnak és a főutcának is. H a volna nemzeti panteonja Köböl- kútnak, akkor abban minden bizonynyal őt illetné a„Tanto nomini nullum par elogium" (Ily nagy névhez nincs méltó dicséret) sírfelirata. Az egykori háza falán 1964-ben felavatott emléktábla ily módon emlékezik meg róla:" Itt állt Stampay János (1864 - 1960) igazgató-tanító háza, aki fáradhatatlan munkával járult hozzá községünk felvirágzásához. Hálás tanítványai." Érdemeit, munkásságát egyik utóda, Gedai Sándor tanító és Kovács Ferenc, a falu egykori polgármestere is feldolgozta - többek között munkájukból merítve adjuk közre írásunkat. Tanári pályafutását Verebélyen kezdte, majd Ürményben és Magyar-Sókszelőcén tanított. 1891-ben választották kántortanítóvá Köbölkúton, s innen kezdve élete végéig - közel hetven éven át - a községben hasznosítja tudását és.elhivatottságát, aminek ékes bizonysága többek között Vargyas Endre királyi tanfelügyelő 1898. évi értékelése: „A taneredményt legkitűnőbbnek találtam a köbölkúti róm. kath. iskolánál Stampay János főtanító osztályában, aki helyes módszertani alapon kiváló eredményt ért el minden tanít at. EGTTIAZI ÉNEKEK, IMÁK ÉS rEMKTKsí SZERTARTÁSOK fnurktuitHU ia kiadta. Stampay János oy. iga'galA-taDltá Z* kAnlor, i „Croc* di bfoein'Tfnza* it, a .Pro Ecclesia el Pootifice* dís.'krrcs/t tulajdonosa RKbíMkóí, Etulergotn ybv Aí Eaeíarooral FÓegYházmegyoi Hatóság Jóváhagyása i Nihil obslet dr. Michael Török censcrtim praeses, ír. 8427/1942. Imprimatur. Strigonü die 20. Óciobria __dr. Joannes Drahos vicarius generalis“ A LII. KIADÁS. mii könyvem csakis .így nyerhetett tovkhbi jóváhagyás'. hogy * vent trjgy Uram mal azon-« énekéit annak szövegei szerint hozom, meeitjiloit száz «nrket azonban kiegészítettem még a Szt. v. U. 50 gizebb énekével * ekként könyvem összekötő hiddá lett a múlt é* fefen között. Kotla a „Szent vagy, Urain "-ban MIN OEM JOG FENNTARTVA! n-*lC>- KÖNYVNYOMDA K OM I BŐM tárgyból. Az éneket pedig olyan lelkesült buzgalommal tanítja, hogy a mindennapi tankötelesek meglepő összhanggal minden éneket két szólamban énekelnek, sőt az ismétlő tankötelesekkel négyes szóla- mú dalokat is tanított be." 27 évesen énekkart hozott létre a helyi iskolában. Földműves ifjakból álló dalárdáA róla elenvezett iskola Köbölkúton ja ténykedése révén „..ritka a templomban hallani olyan épületes szép éneklést, mint Köbölkúton..." s annak eredményéből egy tízváltozatú orgonát szerzett be templomának és egy harmóniumot az iskolának. Ténykedése az élet más területeire is kiterjedt, diákjait többek között gyümölcs- termesztésre és fanemesítésre tanította. A tanulók segítségével nemesített oltványokból 3000 szőlőtövet osztott szét a községben. 1907-ben a földművelési miniszter is felfigyelt munkájára és 200 korona jutalomban részesítette, ezenkívül 3000 darab gyümölcsfa csemetét kapott, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a falu gyümölcsfatelepítésben megyei viszonylatban az első lett. Az utak mellé szederfákat ültetett, és megpróbálta fellendíteni a selyemhernyótenyésztést, amit azonban „a falu népe kitartóan nem tudott megszokni..., a köböl- kútiak inkább a két- és négylábú jószág etetését, itatását és almozását helyezték előnybe..." Az 1909. évre tervezett tagosítást megakadályozta, helyette a „földet földért" elv alapján cseretagosítást hoztak létre, így a község határának birtoktérképe teljesen új beosztást nyert. Szellemi téren sem mindennapit alkotott. Több szépirodalmi és szociálpeda- gógiai munkát írt (A falusi tanítók a társadalomban, A nevelés kinövései, A tanító feladata a társadalomban, Mire való a beszéd és értelemgyakorlat, s hogy kezdjük azt, Az engedelmességre való nevelésről, Mivel indokolható, hogy az utcán az idősebbeket köszöntsék, stb.), amelyeket a Barsmegyei Hírlap, az Esztergomi Hírlap, a Népnevelő és más lapok közöltek.„A római szentszék érdemei Magyarországnak a török uralom alól való felszabadítása körül" c. történelmi tanulmánya pályadíjat nyert, melyet a párkányi kerület 1903. évi gyűlésén is felolvastak. Irodalmi, közéleti és a gazdaságfejlesztést célzó ténykedésével szerfölött nagy tekintélyre és elismertségre tett szert. Ami azonban a keresztény magyarság kö34 hídlap hidlap.net
