Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-04-18 / 15. szám
régió Kakathvártól Csekerdénig A párkány! csata és Esztergom török alóli fdszMbadiíásámk 525. évfordulójára I685-200X. Oftírfi Lajta Sobieski torta szobra fditluásóuat emlékére Kttiath-Dzsigerdden-Pérkány hlatten Gregorio Kösd okoz méntói , Barkan '-rét 1683-ban készüli alaprajzi-látképé) Párkány várat 2006 évi térképére mérte Dr. Szakács Lafos hadtánéaén to helymeghatározáshoz fdhasznáha: Chmdo Cogonmo 1595. éti térképét, a Platt vtr Belagerung ran Grand (1685) ho Gran Mrd dem Tttraen mit Accord abgc moaten im Jahr 168) felirata hehszíirrázlaiokat}. Amt» 2009 mán tta 12 Santtn Andreas, Hungária At eredni kép méretaránya: 1:2597 385 mm-1000m : is k 1 »Hj \i M Jk JjtjM ül» - \ f «£> ■ 11 - . Oravetz Ferenc Szakács Lajos előadásának köszönhetően egy izgalmas időutazás részese lehetett március 31-én a történész hallgatósága Párkányban. A szentendrei hadtörténész a magyar Kakathvárral és az oszmánok által épített Csekerdénnel kapcsolatban számos kérdésre adott választ. A történész az 1304-től 1719-ig felölelő időszakot érintette, és lényegre törően elemezte a párkányi palánk kapcsán felvetődött problémákat. Következtetéseit az általa végzett mérések eredményeként vonta le. Számos 16-17. századi, ill. mai térképet hasonlított ösz- sze. Ennek alapján nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az 1546 és 1549 között épült, majd több ízben elhamvasztott és újjáépített Csekerdén helyét sikerrel azonosította be. Haiczl Kálmán szerint semmi írásos nyoma nincs Kakath várának. Bél Mátyás és Fényes Elek viszont állítják, hogy 1543-ig igenis létezett egy háromszög alapú palánk, amelynek helyét a hadtörténész a mai Szent Imre-templom tájára teszi. Az Árpád-kori régi Kakath - amelyet a törökök 1543-ban felégettek - ettől délre, a Mária Valéria híd innenső hídfőjének tájékán lehetett. Cseker- dént pedig a törökök Kakathvártól kissé délre építették fel 1546-ban. A település 1595-ig török kézen volt, ekkor a keresztény csapatok felégetik, majd tíz év múlva 1605-ben az oszmánok ismét visz- szafoglalják. Ebből a korszakból három olyan metszet is fennmaradt, amelyek az erősséget ábrázolják. Míg Ortelius és Houfnagel (1597) metszetén tompa négyszögű, Cogorano (1595) rajzán háromszögű a palánk. Eredetileg a törökök is háromszögűnek építették, és minden bizonnyal a több tízezer köbméternyi földből épült tömésfalak az újjáépítések kapcsán is megmaradtak. A vár és a párkányi hídfő két külön építmény volt. Az erősséget kb. 220 janicsár, szpáhi, tüzér és martalóc védte. Korabeli dokumentumok szerint a törökök itt 1549-ben 61, 1558-ban 311 katonát tartottak. Csekerdén várőrségének létszáma a későbbiek folyamán 220 fő körül mozgott (Cselebi 1663-ban 250-et említ). Csekerdén újjáépítése 1606-hoz köthető. A település azonban a templomtól kissé északra, a mai Gurgyal helyén épült fel. Oklevelekben ez a helység még az 1700-as évek elején is Párkány, ill. Kakath néven szerepel. hidlap.net hídlap 35
