Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-28 / 12. szám
közügy Mindannyian potenciális túszok vagyunk 2009: a bankrablások éve Gábor Éva Jó esély van arra, hogy 2009 a „bankrablások éve" lesz. Az eddig eltelt három hónapban már több pénzintézet elleni támadás történt, mint az elmúlt év tizenkét hónapjában. A magányos elkövetők által végrehajtott rablások vagy kísérletek nagy valószínűséggel összefüggésben állnak a gazdasági válsággal: néhányan gyors és köny- nyű pénzszerzési lehetőséget látnak a súlyos, könnyen gyilkosságba forduló bűncselekményben. A hónap elején Esztergomba is elérkezett a hullám, egyelőre egy sikertelen rablási kísérlet formájában. A jelenség hátterét kutatja cikkünk. „Csak semmi cicó, nálam van a stukker!" Ha Woody Allen klasszikus Fogd a pénzt, és fuss! című filmjének híres szállóigéjét nem is dugják a banki alkalmazottak orra alá, tény, hogy mostanában gyakoriak a pénzintézetek elleni támadások, melyek elkövetőinek egy része úgy is jár, mint a filmbeli Virgil Starkwell. Az elmúlt hónapokban minden hétre jutott legalább két bankrablás, amelynek okait Keresztesi Zsolt biztonsági szakemberrel együtt kutattuk. Az elmúlt esztendők statisztikáihoz képest kiugróan magas számú bankrablások hátterének vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a szomorú adatot, hogy tavaly 22 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, és egyes elemzői becslések szerint idén további 80-100 ezren veszíthetik el munkahelyüket - magyarázta a szakértő. A munka nélkül maradók jó részének hiteltartozása is van, amelyet nem tud törleszteni, így veszélybe kerül az otthona, autója, családja, krízishelyzetbe kerül. Bár józan ésszel legtöbbünk nehezen tudja elképzelni, hogy ilyenkor a bankrablás az egyetlen járható út, mégis vannak néhányan, akik ehhez a könnyűnek vélt pénzkereseti lehetőséghez folyamodnak. Keresztesi Zsolt szerint a bankrablók az utóbbi időben szinte kivétel nélkül egyedül tervelik ki és hajtják végre akcióikat, bátoríthatja őket az is, ha lakóhelyüktől messze vállaltak munkát, és kerültek utcára, hogy senki nem ismeri őket, tehát gyorsan elvégzik a rablást, majd hazautaznak, és nagy eséllyel soha nem kerülnek a hatóságok látószögébe. Az alkalmi rablók nemcsak a bankokat szemelik ki előszeretettel, hanem minden olyan helyet, ahol az alkalmazott megfenyegetésével gyorsan és egyszerűen nagy ösz- szegű pénzhez juthatnak, tehát a postákat, postásokat, pénzváltókat, patikákat, lottózókat, trafikokat is. 2008-ban átlagosan 48 óránként történt ilyen, pénzszerzésre irányuló bűncselekmény - mondta a szakember. Az esztergomi ipari parki cégeknél még várható leépítéseknek és a határ közeI Bankrablási statisztika 2004 83 2005 47 2006 39 2007 53 2008 22 2009. március 17-ig 25 li fekvésének „köszönhetően" Keresztesi Zsolt szerint városunk kedvező célpontja lehet a bankrablóknak, ezért nem árt felkészülni a váratlan helyzetekre. Egy bankrablás pszichológiája Lejártak már azok az idők, amikor hosszú hetekig tartó alagútásás és páncélszekrény-megfúrás módszerével lehetett behatolni egy bankba. A mai mechanikus és elektronikus biztonsági berendezések mellett kizárólag nappal, nyitvatartási időben van lehetőség bankrablásra. A sok esetben büntetlen előéletű,„amatőr" magányos elkövetők általában nem tervezik meg precízen a rablást, nem gondoskodnak menekülési útvonalról, sem „A" és „B" tervekről, tehát spontán akciókra számíthatunk, amely ráadásul valamennyi érintett számára rendkívüli stresszel jár, és szokatlan viselkedést válthat ki az emberekből. A rabló eleve feszült lelkiállapotban érkezik, siet, tart a biztonsági őr reakcióitól és a kiérkező rendőröktől. Az elkövetők szinte kivétel nélkül csak a pénzért mennek, nem túszt ejteni, és ölni, ilyesmire csak akkor kerül sor, ha szorult helyzetbe kerülnek. A megfenyegetett alkalmazottak köny- nyen pánikba eshetnek, és akár kapkodnak, akár túl lassan cselekszenek, köny- nyen kivívják a rabló haragját. Az ügyfelek viselkedése is döntő lehet. Ha valakinél fegyver van, vagy különféle képességei alapján feljogosítva érzi magát a beavatkozásra, az könnyen tragikus irányba terelheti az eseményeket. Kulcsszerepe van a szituációban a biztonsági őrnek, hiszen ő a csőre töltött fegyverével a rabló legnagyobb ellensége, viselkedése sorsdöntő lehet a kritikus pillanatokban. Keresztesi Zsolt szerint a bankrablás közepébe keveredett banki dolgozók és ügyfelek számára a leglényegesebb szabály, hogy látszólag együtt kell működni a bankrablóval, és a lehető26 hídlap hidlap.net
