Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-28 / 12. szám
esztergom litikai terepen elszenvedett vereség miatti indulatok, szándékok kapcsolnak egybe. Hasznok és élvezők - előnyös hátrányok Kezdjük Nyíri dolgát a volt jegyzőhöz kapcsolódó botrányos jelenetektől tárgyalni. Annál inkább, mert Nyíri ennek a kutyakomédiának kapcsán írta ki magát közülünk. Nyíri ugyanis írásban, nevével, aláírásával vállalta azt a hazugságot, hogy Csömör a képviselő-testület előtt, annak ülésén esküt tett. Nem riadt visz- sza ettől a hazugságtól, attól, hogy alákanyarítsa nevét - csak azért, hogy így életszerűbben támadhasson. És itt emlékezzünk meg gyorsan Nyíri társáról, Winkfein Csabáról, aki az első feljelentésnél még aktívan „besegített", aztán azóta „kikupálódott". Járja pártja szamárlétráját, időközben országgyűlési képviselő is lett. De nemcsak haszonélvező: a maga eszközeivel résztvevő is. Álságos kérdést tett fel a parlamentben, a volt jegyző ügyében érdeklődött az igazságügy-miniszternél, és kapott teljesen jogszerűtlenül választ a folyamatban lévő ügyről. Miközben politikai botránykeltésre használja mandátumát, elfelejti megkérdezni kormányát a 10-es út, a dunai árvízvédelem megoldatlan ügyei helyett. S miközben Tittmann Jánossal együtt tagja az egészségügyi bizottságnak, megszavazza az esztergomi Vasza- ry Kolos Kórházra hátrányos - és a hazai egészségügyet romba döntő - egészségügyi reformintézkedések gyászos sorát. Úgy sodorták nehéz helyzetbe Esztergom egészségügyi ellátását, hogy nem akadt még egy olyan választókerülete hazánknak, amely két kormánypárti képviselő támogatására is számíthatott volna. Csak hát hiába, sem a dorogi, sem az esztergomi MSZP-s nem szavazott a Vaszary-kórház mellett. Nem politikai területen lehetetleníti el magát Nyíri Attila. Kirekesztődéséhez emberi gyarlóságainak sora vezetett. Mert mi más lehet az oka tetteinek? Lehetséges, hogy Esztergomnak kárt okoz valaki, aki éppen Esztergom érdekére esküdött fel? Érdemes az ellenem irányuló cselszövést odáig túlozni, hogy a város, sőt a régió idegenforgalmi ágazatát meghatározó, „előre- vagy felfelé húzó" Aquasziget élményfürdő működését akadályozva, rossz hírét keltve, gazdaságunknak kárt okozva iderángatnak Közigazgatási Hivatalt, mérnöki kamarát, rendőrséget, vám- és pénzügyőrséget, idegen-rendészetet, munkavédelmi hatóságot, munkaügyi ellenőrzést, Állami Számvevőszéket, fogyasztó- védőket, a támogatást folyósító és a támogatás felhasználását ellenőrző szervezeteket és még tucatnyi hivatalt? Mindezt azért, hátha találnak valamit, egy icipici hibát, mert azzal esetleg el lehet gáncsolni - engem?, a Fidesz-frakciót, a városháza jobboldali többségét? Hát ezért nem lenne drága semmi? Kis politikai haszonért milyen óriási károkozás lehet olyan sok, hogy letegyenek róla Nyíriék? Mi mindent dobna oda a hatalomért? Hatalom, vágy - legyen az ár bármi Az első feljelentést Nyíri és társasága még 2002-ben „követte el". Ekkor tettek feljelentést először. Az akkor még Láposi Elza vezette frakció időzítése sem volt akármi: a novemberben elsöprő Fidesz-többséggel létrejött új képviselő-testület alakuló ülésének napján érkezett vissza a nyomozóhatóságtól a postai térti- vevény az MSZP-képviselőcsoporthoz, de tévedésből a városházára. Az ügyre és a szocialisták ármányára fény derült. Hamar rájöttünk, miért és ki az illetékes. Az elvtársak voltak az illetékesek. Vagy inkább felelősök. Nyíriék már a 2002-es kormányváltás óta fenték a fogukat Esztergomra. Már nyáron, lakossági fórumokon, aztán az őszi ön- kormányzati választási kampányban egyre hangosabban ígérték: hiába választanak meg, hiába lesz polgári többség az önkormányzatban, csak rövid ideig leszek hivatalomban. Tán csak nem azt jelentette a nyílt ígéret, hogy úgy érezték, valóban el tudják intézni a hatóságoknál ezt? Vagy esetleg, hogy egy híres „börtön-szocialista", Zuschlag János szavait idézzem, tudták „fogni" az elvitelemhez szükséges szerveket? „Le tudják pacsizni"? Persze jogos a kérdés: mire tartja magát a kormányzó párt, ha az ország felvirágoztatása helyett az én lejáratásomra és megsemmisítésemre törekszik? És mire tartja az országot? Először a 2002-es Idősek Napján minden nyugdíjasnak elküldött utalványok állítólagos „ellopása" miatt nyomozgattak. Miközben mi gondoskodtunk arról, hogy ilyen ajándékkal próbáljuk kifejezni elismerésünket, ők feljelentéssel próbáltak gáncsot vetni, az örömbe ürmöt cseppenteni. Nem is utoljára, látni fogjuk azt is. Miközben tehát hatezer esztergomi nyugdíjashoz juttatta el az önkormányzat az utalványokat, a sajtóban a szocik megcsinálták első balhéjukat. A vizsgálat hamar lezárult, teljes eredménytelenséggel, ez azonban nem józanította ki Nyíriéket. A tettes ismerős - az eredménytelenség nem az ügy vége „Ha nem megy ésszel, megoldjuk erővel" - gondolhatta az esztergomi MSZP-s „agytröszt", amikor 2003-ban immár kazalnyi ügyben egyszerre fordultak a hatóságokhoz. Öt esetben indult hidlap.net hídlap 13
