Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-14 / 10. szám
esztergom Egy cseppnyi Esztergom - Szíriában Major Balázs régész, arabista történész Margat várának feltárásáról tartott előadást múlt csütörtökön a Bajor Ágost Művelődési Ház színháztermében. A vetítéssel színesített beszámolóból képet kaphattak az érdeklődők a johannita lovagrend életéről és az építészeti remekműként ránk maradt közel-keleti lovagvárról. A Margat várát feltáró Szíriai-Magyar Régészeti Misszió küldetése 2000- ben kezdődött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kulturális Programja keretében. Először két esztergomi fiatalember: Major Balázs régész és Borosházi Tamás építész hátizsákkal bebarangolták Szíriát, részt vettek a feltárásokban, képezték a régészhallgatókat. Major Balázs munkája gyümölcseként 2006-ban elnyerte a Közel-Kelet legnagyobb johannita lovagvára: Margat vára feltárásának koncesszióját és az ehhez kapcsolódó UNESCO Világörökség pályázati projekt elkészítését. A kis csapathoz további intézmények, többek közt az ELTE, a Képzőművészeti Egyetem és különböző múzeumok munkatársai is csatlakoztak. A missziót vezető esztergomi Major Balázs a múlt heti előadáson beszámolóját fotókkal is illusztrálta, a bemutatott képekből nemcsak a várkápolna különleges freskójának feltárását ismerhette meg a közönség, hanem azt is hogy, a „sötét" középkorban ma is működő víztározó rendszer állt Margat várában, és vízöblítéses szennyvízcsatornák, latrinák voltak, melyekből a hulladék és egyéb szennyanyag azonnal kikerült a várból. A johannita szerzetesrend Margat várában is fenntartott ispotályt, ahol a betegeket ingyen gyógyították, a rászorulókat pedig felöltöztetve, felerősítve engedték útjukra. A várat körülvevő majd öthektáros szuburbinum falai ma is láthatók, ahol a lovagokkal együtt érkező örmény, latin és egyéb nemzetiségű kézművesek, parasztok és egyéb foglalkozást űző emberek éltek. Még rengeteg munka vár a húsz-huszonöt fős régészeti misszós csapatra, hiszen a vár után a szuburbínumot is feltárják, amelyből a korabeli emberek mindennapjait is megismerhetjük. M.Á. Albánia, Horvátország, Litvánia, Olaszország, Románia, Macedónia és Magyarország fiataljai, köztük Esztergomból Knapp Réka, Örkényi Virág és Janás Bernadett is részt vettek azon az ifjúsági találkozón, melyet a Magyarság és Nemzettudatért Alapítvány szervezett Macedóniában. A Magyarság és Nemzettudatért Alapítvány partnerszervezetként nyújtott be pályázatot az Európai Unió "Lendületben az ifjúság" projektjére, s a kedvező elbírálást követően a Skopjéi creACTive csoport február 25-től március 4-ig ifjúsági találkozót szervezett a macedóniai Strumica városban. Az eseményen 15-24 éves fiatalok képviselték hazájukat, Magyarországot a„Királyi régió"fiataljai, így esztergomi és székesfehérvári diákok. A nyolcnapos találkozó alatt a szervezők gondoskodtak a fiatalok, így az eseményen részt vevő három esztergomi lány szállásáról, étkezéséről és utazási költségeiről. A nemzetek képviselői egyazon hotelben szálltak meg s végig együtt töltötték el a nyolc napot, mialatt egymással angolul és sokszor„kéz- zel-lábbal" kommunikáltak, tudtuk meg a lányoktól, akik hozzáfűzték, hogy a közös programokon a résztvevők bemutatták saját országaik kultúráját, megbeszélték, miként látják egymás hagyományait és életvitelét. „Hasznos volt ez a pár nap barátszerzés szempontjából és angoltudásunk elmélyítése miatt is. Igaz, a külföldi fiatalok Drakulát még hozzánk kapcsolták és Budapestet is keverték Bukaresttel, de alapvetően sokat tudnak országunkról" - összegezte Knapp Réka. A veszprémi székhelyű Magyarság és Nemzettudatért Alapítványt 2005. március 15-én alapította két erdélyi születésű, Magyarországon dolgozó nyugdíjas pedagógus azzal a céllal, hogy a magyar fiatalok magyarság- tudata erősödjön, ismerjék fel, hogy határoktól, megosztó szándékoktól függetlenül egységes kultúrájú és történelmű nép vagyunk. Az alapítvány törekvése ráadásul, hogy a magyar gyermekek még érettségi előtt eljussanak a Kárpát-medence elszakított, egykori magyar területeire. 34 hídlap hidlap.net
