Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-14 / 10. szám
cégér Területi képviselőknek és orvoslátogatóknak áll a világ? Álláslesen A Közép-dunántúli Régiót, azon belül is megyénket érintette leginkább a válság következtében elindult elbocsátási hullám. Esztergomban és Tatabányán csaknem negyven százalékkal emelkedett meg a regisztrált álláskeresők száma, február végén tizenkét és fél ezren voltak munka nélkül. A megdöbbentő számokat látva utánanéztünk, ennek a nagy számú potenciális munkaerőnek, vajon hányféle és milyen állást kínálnak a cégek? S e szeri, se száma az álláskereső portáloknak. A legnagyobbaknál akár több ezer lehetőség közül is választhatunk miután gondosan beírtuk keresési feltételeinket, feltéve, hogy az ország bármely pontjára hajlandók vagyunk a munka után menni. Mi most - kipróbálva egy álláskereső lehetőségeit - jó néhány szóba jöhető megyei állásajánlatot lekértünk az internetről, ám a felhozatal elkeserítő. A legnagyobb álláskereső oldalak szinte kizárólag a diplomásoknak nyújtanak segítséget. Főként területi képviselőket, mérnököket, technikusokat és orvos-, illetve patikalátogatókat keresnek, de a portálokat nézve nagy az igény a pénzügyi tanácsadókra is. A három találomra kiválasztott, közismert álláskereső oldalon összesen 118 megyénket (is) érintő ajánlat szerepelt, de ezek között talán egy sem akadt, amely kétkezi dolgozók jelentkezésére buzdított volna. Amikor az „esztergomi fizikai munka" címszót írtuk a keresőbe, szintén nagyszámú variációra bukkantunk. A siker szépségét némileg csorbítja, hogy miközben a statisztikák szerint az elmúlt egy évben csak itt, Esztergomban 545 fővel emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma, addig az általunk kiválasztott portálok alig egy tucat állást tudtak felkínálni. Az itt felsorolt tevékenységek között nem találkoztunk lakatossal, csőszerelővel, vízvezetékszerelővel. A klasszikus szakmák helyett minőségellenőrt, hibaelemző technikust, futárt kerestek a munkaadók. Feltűnő, hogy megszaporodtak azok az ajánlatok, amelyek tisztes jövedelemért, legális, otthonról végezhető, internetes munkát kínálnak, főállású alkalmazottat viszont csak elvétve keresnek a vállalatok. A tényszerűséghez hozzátartozik, hogy véletlenszerűen kiválasztott oldalakon teszteltük szerencsénket, korántsem tekintettük át az összes szóba jöhető állásportált. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy főleg a 40-50-es korosztály még mindig inkább az újságokban, mint a világhálón próbál kenyérkereseti lehetőséghez jutni. A nyomtatott sajtóorgánumoknál pedig sok esetben az „állás" címszó alatt jobbára hasonló cipőben járók hirdetéseivel, mintsem munkatársakat verbuváló cégek apróival találkozunk. A kép tehát nem túl szívderítő. Felmerülhet a kérdés: akkor, amikor ekkora álláspotenciál jelentkezik a térségben, vajon miért nem lát senki fantáziát abban, hogy az érintetteknek szóló ajánlatokat egy csokorba gyűjtse, s azokat közreadja? Az is elgondolkodtató, vajon egy nehéz fizikai munkához szokott 50 éves, hogyan lesz képes néhány hónap alatt tanfolyamok segítségével területi képviselővé, netán orvosi diplomával rendelkező orvoslátogatóvá válni? És, ha még érez is magában ennyi kitartást, amíg a szükséges bizonyítványokat megszerzi, addig vajon miből él...? Némi segítséget nyújthatna talán az esztergomihoz hasonló, az állásukat elvesztők számára kidolgozott program (amelynek lényege, hogy a város a saját cégein belül próbál lehetőség szerint minél több embernek munkát adni), de a kezdeményezés sajnos egyelőre nem talált követőkre a térségben. Lelakatolt cégek K ét újabb cég is szinte teljesen megszüntette termelését megyénkben. Sajtóforrások szerint a Komáromi Ipari Parkban működő svéd Elanders és a finn Hansaprint közös nyomdáján húzzák le a közeljövőben a rolót, miután kilencven alkalmazottuk közül hetvenötnek kívánnak felmondani. A távirati iroda szerint azért zár be a Nokia beszállítójának számító nyomdaipari vállalat, mert a finn multitól nem nyerte el újra a telefonok használati utasítására szóló megrendelést. A Piszke Papír Zrt.-ről sem érkeznek biztatóbb hírek mostanában. A bíróság elrendelte a társaság felszámolását, és így a négyszázhúsz fős dolgozógárda is a csoportos létszámleépítés áldozata lesz. Az alkalmazottak a hét elején tüntetést szerveztek a gyár elé, követelve januári és februári bérüket, amelyet az azóta hazájába visszatért görög tulajdonostól nem kaptak meg. A felszámolóbiztos éppen ezért elsőként az állami bérgarancia alaphoz fordul, a szakszervezet pedig a görög nagykövet közbenjárását kéri a munkások elmaradt juttatásainak kifizetése érdekében. 18 hídlap hidlap.net
