Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-03-14 / 10. szám

cégér A világ top százában a Richter Magyar gyógyír Mi kapcsolja össze a Fordot, a Chyslert és a Richter Gedeon Részvénytársaságot? Egy név: Lee lacoccáé. A magyar gyógy­szergyár ugyanis az autógyárak legen­dás termékigazgatójának gazdasági szlo­genjét választotta mottójául:„ember, termék, profit. Első az ember. Ha nincs jó csapatunk, a másik kettővel sem me­gyünk sokra". A Richter most közzétett eredményei a jelmondat igazságát tá­masztják alá, a Boston Consulting Group ugyanis a száz legígéretesebb cég közé rangsorolta egyedüli magyar vállalatként a Richter Gedeon Nyrt-t. A tanácsadó cég az év elején Davosban tette közzé listáját, amelyre a feltörekvő gazdaságok legsikeresebb nagyvállalatai kerültek fel, amelyet négylépcsős rostával állítottak össze. Ebben sokféle szempon­tot vettek figyelembe: az árbevételtől, a mennyiségi és minőségi kritériumokon át a cégek régiónkénti megoszlásáig. A mélyelemzés után a feltörekvő cégek kö­zösjellemzőit is rögzítette az anyag. Esze­rint valamennyi vállalkozás jó helyzetfel­ismerő képességgel, ambiciózus vezetés­sel és határozott jövőképpel rendelkezik és mindegyik él a piaci terjeszkedés lehetőségével. Az 1901-ben alapított Richter Gedeon rész­vénytársaság a fen ti követelményeket maradéktalanul tel­jesíti. Az innováció­orientált, magyar- országi központú, regionális multinaci- onálisvállalatnéhány év alatt öt kontinens­re kiterjedő piachálóza­tot épített ki, ahol kedve­ző árú, saját fejlesztésű, világ- színvonalú készítményeit értékesíti. Gyógyszervegyészeti gyárait az anyaorszá­gon kívül Oroszországban, Romániában, Lengyelországban, Indiában és Németor­szágban találjuk. A fenti jelentés sarkalatos pontja volt a vizsgált cégek nyereségessé­ge. A Richter e tekintetben is a legjobbak között szerepel az egy év alatt elért 5,6 szá­zalékos árbevétel-növekedésével. A multinacionális elitet gyakran éri az a vád, hogy pozíciójukat stabilizálva már nem törekszenek a korábbi lendülettel új piacok megszerzésére, tevékenysé­gi körük bővítésére. A zömében Ázsiá­ból, Közép- és Dél-Amerikából valamint a Szovjetúnió utódállamaiból kikerülő kihívók viszont folyamatosan keresik az újabb lehetőségeket. A gyógyszergyár­tásban kulcsszerep jut az innovációnak, így a honi gyógyszervállalat is több mint 800 fős kutató-fejlesztő bázissal dolgo­zik eddig ismeretlen hatóanyagok kikí­sérletezésén. Úttörő szerepet vállal - a régióban egyedüliként - az originális gyógyszerkutatásban és a biotechnoló­giai eljárások kifejlesztésében valamint e tevékenységében egyetemekkel és tudo­mányos intézetekkel közös programok­ban vesz részt. Ehhez pedig nemcsak a szellemi, de a szó szoros értelmében vett tőkét is gálánsán biztosítja a Richter, hi­szen az úgynevezett K+ F költségekre ré­giós szinten a legtöbbet költ. A Boston Consulting Group beszámo­lója a kitörési pontokra is nagy hang­súlyt helyez. A magyar vállalatnál ezt a biotechnológia jelenti, amelynek jegyé­ben 2007-ben többségi tulajdont szer­zett a cég egy németországi hasonló profilú üzemben és szintén e céllal létesített 15 milliárdos befek­tetéssel üzemet Debre­cenben. Ez utóbbiban emlőssejtek felhasz­nálásával terápi­ás fehérjék előállí­tásán dolgoznak. A cég középtávú tervei között sze­repel, hogy ezek­ből 2012-re klinikai mintákat állítsanak elő, két esztendővel később pedig megkez­dődhessen ezek gyártása. A Richter Gedeon Nyrt. a világ leg­intenzívebben fejlődő cégeinek illusztris rangsorában szerepel, és ezzel országunk presztízsét emeli. Ám, a jelentés vizsgálja azt is, hogy az egyes cégek pénzben kife­jezve mennyivel járulnak hozzá a nemzet- gazdaság gyarapodásához. A magyar tu­lajdonú gyógyszeripari multicégnek e te­kintetben sincs szégyenkezni valója: az utóbbi öt évben több mint 275 milliárdot tett a nagy kalapba. ORVOSSÁGOKBA MENEKÜLÜNK? Mind a receptköteles, mind a vény nélkül kapható gyógyszerekre az előző évhez képest többet költött a magyar lakosság 2008-ban - írja a Vi­lággazdaság. A lap szerint a növe­kedési tendencia továbbra is foly­tatódik, annak ellenére, hogy bár sok készítmény ára esett a patikák­ban, a tb-támogatás csökkenése vi­szont növelheti a kiadásainkat. Sőt, a gyógyszergyártók az importkészítmé­nyeknél áremelkedést jósolnak, amely az egyre gyengülő forintnak köszön­hető. Szakértők úgy látják, a fogyasz­tásnövekedést az idős lakosság ará­nyának megemelkedése is okozza, ám hozzáteszik, még így is messze keve­sebb receptre kiváltható gyógyszert vásárolunk a fejlett nyugati országok­hoz képest. VÁLLALATI AUTÓ POTOM PÉNZÉRT A Világgazdaság szerint az utób­bi egy-két hónapban ugrásszerűen megemelkedett a céges autók eladá­sa, mert a tulajdonosok így kívánják kikerülni a február elseje óta fizeten­dő cégautóadót. A lap kalkulációja szerint mintegy fél év alatt megtérül az átírás költsége, még akkor is, ha a cégautóadóból minden esetben le le­het vonni az ugyanazon gépkocsi után befizetett súlyadót. A legtöbb céges kocsitól az EVA-s vállalkozások kíván­nak megszabadulni, mivel ezek a tár­saságok nem számolhatnak el semmi­lyen költséget járműveik után. TÁPPÉNZEN A VÁLSÁG ELLEN Az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tár adatai szerint évek óta egyre ke­vesebb napot tölt betegállományban a magyar munkavállaló, ám ejavu­ló tendenciát most a válság némileg megtörte. Az OEP adatai szerint tavaly októbertől emelkedett a táppénzen töltött napok száma, amelyet nem­csak a bizonytalan gazdasági hely­zet, de az ilyenkor menetrendszerűen kitörő influenza is okozhatott. A jár­vány néhány társaságnak kifejezetten jókor jött, hiszen nem kellett kény­szerszabadságra küldeniük dolgozó­ikat, megtették helyettük a vírusok. Munkajogászok ugyanakkor úgy lát­ják, az elbocsátások elől sokszor még most is a betegségbe menekülnek a munkavállalók. hidlap.net hídlap 19 Összeállította: Bakos Mónika

Next

/
Thumbnails
Contents