Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-07 / 9. szám
A választójogoktól a muszáj szegfűig - avagy a nőnap stációi A virágra a legszebb rím: a NO Bakos Mónika! Vasárnap megszaporodik az egy négyzet- méterre jutó virágcsokros férfiak száma. Akár terebélyes bukétával, akár egy szál dermedt szegfűvel is igyekeznek úti céljuk felé, nem kell nagy jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy eltaláljuk a megajándékozandó nemét. Igen, úgy tűnik, az erősebbik nem még mindig igent mond a nőnapra. A kkor, amikor még egy nő számára szentségtörést jelentett a nadrágviselet és a rövid haj, 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelve vonultak utcára a textilipari munkásnők New Yorkban. Kilenc év múltán az I. Internacionálé eltörölte azt a sztereotípiát, miszerint a nőknek a fakanál mellett van a helyük. Éva leányai tehát jogot szereztek a hivatásszerű munkavégzésre, ám e juss legalább annyira hervadékonynak bizonyult, mint a későbbiekben nőnapon osztogatott hóvirág. Elröppent harminchárom esztendő, s a főként férfiakat tömörítő II. Nemzetközi Munkásszövetség még mindig a nők munkába állásáért, a nemzetközi ügyekben való részvételéért, s nem utolsósorban a választójogaikért küzdött. A női emancipációt demonstrálva először 1909. február 28- án az Amerikai Egyesült Államokban tartottak nemzetközi nőnapot. Igaz, ennek internacionális voltáról akkoriban nemigen hallottak itt, az öreg kontinensen. Ahhoz azonban mégis elegendő volt, hogy a nőnap diadala megkezdődjön. Egy évvel később már a II. Internacionálé sokadik kongresszusa a gyengébb nem választó- joga mellett a nemzetközi nőnap megalapítására is igennel voksolt. A kezdeményezést, no meg », a lányokat, asszonyokat aztán 1911-ben Ausztria, Dánia, Németország és Svájc ünnepelte, igaz - kicsit megkésve - március 19-én. Az ünnep, ma is rögzített végső időpontjának meghatározásában az orosz hölgyeknek kell köszönetét mondanunk. A „zsensinák" családjuknak és rongyos gyermekeiknek kenyeret és békét követelve vonultak a Vörös hadsereg dúlta utcákra, s másnapra a gyengébb nem megtörte a cár erejét. II. Miklós lemondott trónjáról, s ezzel egy időben a nők az urnák előtt - legalább is látszatra - egyenrangúak lettek a férfiakkal. Nálunk március 8-át, a Lenin vezette fiatal Szovjetúnióban február 23-át írtak ekkor. 4 hídlap hidlap.net
