Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-02-21 / 7. szám
helyi história Esztergom, 1945. február 19-20. Adalékok egy bombázáshoz Esztergomot a háború alatt 13 kisebb-nagyobb légitámadás érte, amelyek során 345 fő vesztette életét. Ezek közül a legsúlyosabb az 1945. február 19-20- ai amerikai légitámadás volt, amely 81 áldozatot követelt, 38 fő súlyosan, 98 fő pedig könnyebben sebesült meg. Két ház leégett, 87 súlyosabb, 430 pedig kisebb mértékben sérült. A légitámadás két fő célpontja a Kossuth Lajos utcai laktanya, és a tiszti üdülő volt, azonban a bombák nagyon sok esetben célt tévesztettek, és a környező házakra hullottak. A súlyos veszteségek minden bizonynyal összefüggésben állnak két rendelettel, amelyek szerencsére fennmaradtak a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában. A totális mozgósítás és harcbaállítási miniszter 650/1945. sz. rendelete értelmében össze kellett írni az Esztergomban tartózkodó lakosságot (a katonai-, illetve munkaszolgálatot ellátók kivételével), az oda menekülteket, illetve telepítette- ket. Az utasítást 1945. február 5-én este 6 órakor vették rádión a városházán, annak végrehajtását pedig másnap kellett volna megkezdeni, elkészítésének határideje pedig február 12. volt. A lakosságot a helységben szokásos kihirdetéssel (dobolás, falragasz útján) kellett értesíteni. Végül az összeírás (hatalmas késéssel, de) megvalósult, egy példányát 1945. március 17-én terjesztette fel a város az alispánnak. Az elkészült összeírás szerint ekkor 13 829 esztergomi, és 2 648 menekült, illetve kitelepített tartózkodott a városban. Ez a szám annyiban térhet el a valóságtól, hogy a rendelet értelmében azokat is számba kellett venni, akik adott pillanatban nem tartózkodtak a lakhelyükön, de számítani lehetett közeli hazatérésükre. Az ő adataikat legközelebbi hozzátartozójuk, esetleg lakásadójuk bemondása alapján kellett feljegyezni. (Menekültnek azok számítottak, akik 1944. október 1-je után települtek a városba. A menekült lé- gósérülteknek és a betegeknek 1945. február 26-án; azoknak pedig, akiknek nem volt közhatósági beosztása, február 27-én kellett jelentkezniük a Kolos kórház udvarán, hogy kitelepítsék őket.) Arra nincs konkrét adat, hogy valójában mikor is készült el ez a felmérés. Az időhatár meglehetősen tág, valamikor február 5. és március 17. között. A menekültek kitelepítésére vonatkozó utasításból kiindulva valószínűleg február 26-ig már nagyjából el kellett készülnie az összeírásnak. A vonatkozó levéltári iratok között található egy 1945. február 19-ére keltezett „meghívó”, amely szerint dr. Szívós Donát bencés igazgatónak még aznap 11 órakor meg kellett jelennie a városházán „ösz- szeírási ügyben”. Továbbá ugyanezen a helyen megtalálható egy szintén arra a napra keltezett polgármesteri határozat is, amely azonnali hatállyal új munkaerőket rendel ki az összeíráshoz. Ezekből feltételezhető, hogy február 19-én, és az azt megelőző, illetve követő napokban zajlott a lakosság összeírása. Ismert továbbá a hadműveleti terület polgári közigazgatása vezetőjének (Endre László) 164/1945. számú rendelete is, amely szintén a katonai szolgálatot nem teljesítő férfiak összeírását rendelte el. Az 1945. január 17-én Szombathelyen kelt utasítást csak február 17-én vették kézhez a városházán. Egy polgár- mesteri irat szerint a házról házra való összeírást azonnal megkezdték, „de az időközi gyakori belövések és bombatámadások annak befejezését a mai napig késleltették.” Ezen összeírás két példányát március 9-én terjesztették fel az alispánnak, kérve azok továbbküldését a hadműveleti polgári közigazgatásának vezetőjéhez. A két összeírás követelményei nagyjából fedik egymást, továbbá a körülmé30 hídlap hidlap.net
