Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-02-21 / 7. szám
helyi história királyi lakóépületet emeltek Esztergomban, valószínűleg külön „királyi” és külön „királynéi” lakószinttel. A korabeli mércével hatalmas, és a rekonstrukciós rajzokon még mai szemmel is impozáns Fehér tornyot egy magasba törő, csúcsos sátortető fedte, melyet a torony fűtőrendszerének kéményei törtek át. Lakótorony és erőd Szintén a torony történeti értékét növeli, egyben az Árpádok korának európai Magyarországát mutatja a Közép-Európa legkorábbi gótikus (Ile-de France-i francia gótikus modelleket követő) épületének tartott, a lakótoronyhoz északról hozzáépített várkápolna. A Fehér Torony jól védhető és kiváló lőállást biztosító tömbje nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világhódító mongol hadak hosszú ostroma sem tudta bevenni a Várhegyet, amit a hispániai származású Bojóti Simon ispán védett. Katona József Bánk bánjában a „bojóti faj” nem a „jó oldalon” kapott helyet, a történelem azonban nem általánosít: a vár védelméért Simon ispán jutalmul a környéken jelentős birtokadományt kapott. IV. Béla alatt, a tatárjárás következményeként azonban a királyi székhely átköltözött Budára, az esztergomi Várhegy királyi adományként az érsekek tulajdonába került. így lettek az esztergomi érsekek, a magyar egyház fejei, a Fehér Torony új lakói is. Az olyan művészetpártoló érsekek, mint így nézett ki Vitéz érsek Studiolója az„Erény-freskókkal", a Zodiákus-ívvel és az ikerablakkal Telegdy Csanád, Széchy Dénes vagy Vitéz János számos új és európai hírű épülettel gazdagították új lakóhelyüket. Vitéz János megbízásából ekkor vált teljessé a Studiolo a Fehér Torony földszintjén. A Fehér Torony pusztulása A nagy erejű, messzire elhordó ágyúk megjelenésével a korábban ártalmatlan Szent Tamás-hegy a mindenkori várvédők (hol magyarok, hol éppen a törökök) legádázabb ellenfele lett. A hegyre telepített ütegek a vár számos pusztító ostromában lövedékeikkel az éppen a Szent Tamás-heggyel szemben álló Fehér tornyot alaposan megrongálták. A legvégzetesebb ostrom az 1595-ös volt, de paradox módon pont ennek köszönhetjük a Fehér Torony leghűbb ábrázolását. Meyerpeck metszetén a felhasadt oldalú torony a központban áll. A hatalmas lakótorony sarkán kerestek fogást a tüzérek, mint látszik, sikerrel. Az ötszög-alaprajzú Fehér Torony falait ugyanis a találkozásuknál lehetett a legkönnyebben meggyengíteni, és a pattantyúsok ezt meg is tették. Az épület kárára, de az utókor szerencséjére: a hatalmas résen belátunk a torony gyomrába, és látjuk a három szintet is. A torony teteje is hiányzik, de ott éppen a felmagasodó kémények mutatják, mekkora is lehetett a sátortető. Sajnos az ostromok során végül a felső szintek eltűntek, és kilőtték a földszinti terem sarkait is. Az egyszintesre zsugorodott torony elomlott sarkait hevenyészett falakkal töltötték ki, ami az ágyút alkalmazó ostromtechnika idején a védelem szempontjából előnyösebb is volt, hiszen nehezebben szétlő- hetővé, kerekebbé formálta az épületet. A belső helyiségeket földdel töltötték fel, ami évszázadokra elfedte a Studioló freskóit. Lapos ágyúállást alakítottak ki a vár déli sarkán. Hét évtizednyi ideiglenesség után újjáépítési tervek Az 1930-as években kutatások indultak, a Studiolót kiásták, ám a munka hamar abbamaradt. A későbbi jobb megoldás reményében a földtől megtisztított építményt egy lapos betonfödémmel zárták, az akkori tervek szerint néhány évre, amíg a kutatások nyomán a szakemberek elkészítik az újjáépítés terveit. Ekkor került a Vitéz János-dolgozószobára is a „betonplafon”, bár már akkor sejthető volt az eredeti falak helye és a kettős boltívrendszer a csillagjegyes ívvel. A második világégés azonban közbeszólt, a néhány évből hét évtized lett, sőt ki tudja, mennyi, hiszen az új, az eredetinél két szinttel is alacsonyabban lévő toronysisak alatt is megmaradt a betonfödém. Az elmúlt évtizedek kutatásai a középkori Magyarország legimpozánsabb és legfontosabb lakótornyának számos elemét feltárták. így viszonylag pontosan ismerjük annak szerkezetét és arányait. A megválaszolásra váró kérdések tisztázására az esztergomi önkormányzat éppen mostanában hoz létre nemzetközi kutatócsoportot. A régészeti feltárások mellett számos meglepetéssel szolgálhatnak a török-kor hevenyészett falpótlásai, hiszen ezekbe a falakba a korábbi épületek maradványait, így a kőből faragott ablakkereteket, boltozati elemeket is beledolgozták, s ezek alapján sokkal pontosabb kép alakul ki az egykori toronyról. Aki addig sem tudna várni, érdemes megtekintenie a visegrádi Salamon-tornyot, mely az esztergomi Fehér Torony mintájára épült, csak szerényebb kivitelben és kevésbé látványos közegben. Az esztergomi Várhegy déli sziklaperemén magasodó Fehér Torony igazi európai uralkodói rezidencia volt. A város így is szeretné látni és megmutatni.-tsinhidlap.net hídlap 27
