Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-02-14 / 6. szám

helyi história között arról lett később híres, hogy ők tervezték a budapesti Széchenyi Gyógy­fürdőt.) A korabeli esztergomi írásokban az is olvasható, hogy az említett, erede­ti szoboregyüttes elbontása valamivel több mint 15 ezer forintba került. Az új műhöz szükséges összeg eredetéről pe­dig szintén egy ebben az időben kelte­zett városi jegyzőkönyv mesél, melyből kiderül, hogy a Főkáptalan a készítendő Szentháromság szoborra négyezer koro­nát adományozott. Kollár Károly akko­ri polgármester ezt a szívességet később természetesen azzal hálálta meg, hogy a magasrangú személynek meghívót kül­dött a következő szöveggel: „Méltóságos és Főtisztelendő Székes Főkáptalan! Az újonnan épült Szentháromság-szobor a 900 éves jubiláris ünnepség alkalmá­ból folyó hó 14-én, délután 5 órakor fog az Apostoli Király fenséges képviselő­jének, Frigyes Főherceg úrnak jelenlét­ében ünnepélyesen megáldatni. Szívünk hálás érzetéből fakadó kötelességünk­nek tartjuk ezen ünnepi ténykedésre a Méltóságos és Főtisztelendő Székes Fő­káptalan urat mély tisztelettel meghív­ni, kérvén, hogy magas határozatát, ez ügyben folyó hó 10-éig velünk közölni méltóztassék.” Az átadási, avatási ce­remónia, a megyei levéltárban őrzött meghívó szerint, nem volt egyszerű, az ünnepségre készülve ugyanis Esztergom 1900. augusztus 15-én már reggel „lobo­gódíszt ölt”. Maga a ceremónia délután kettőkor indult, ekkor megszólalt a fő­székesegyház Nagy-boldogasszony ha­rangja és az esztergomi vár fokáról mo­zsárágyú lövések dördülése adott nyo- matékot az emelkedett hangulatnak. Az átadási ünnep részeként 3 órakor Császka György kalocsai érsek tartott szentmisét a Bazilikában. A folytatás­ban - 4 órakor - a Párkány-Nánai állo­másra megérkezett Frigyes főherceg, akit Andrássy János királyi tanácsos al­ispán üdvözölt. A régi dokumentumok szerzői szerint a főherceg a Kolos hí­don átmenve ért Esztergomba, egészen pontosan a Prímási Palotánál lévő térre, ahol a magasrangú személy megtekin­tette a kirendelt katonai díszszázadot, majd a palotába lévő lakosztályába vo­nult. A Szentháromság-szoborcsoport megáldási szertartását Rimely Károly, a besztercebányai püspök vezette. Frigyes főhercegen kívül számos országos és he­lyi hatalmasság, a meghívott hatósá­gok, testületek, egyesületek vezetői vet­tek részt az ünnepen, amikor is a főtér megtelt a város polgáraival. Az ünnepre Esztergom különböző egyházi közössé­gei körmenetszerű, zászlós felvonulás­sal érkeztek meg. A Szentháromság-szoboregyüttes leírása A mai főteret fő ékként díszítő fehér mészkőből készült Szentháromság-szo­bor négy szintből áll. A kör alakú alap­zatra négy lépcsőfok vezet fel, ahol a magyar történelem három karizmati­kus alakja, Szent István, Szent László és Szent Erzsébet alakja látható. Ez utóbbi­hoz - neve napján - évente elzarándokol­nak a róla elnevezett intézmény óvodásai és kisiskolásai, hogy virágokat, koszorú­kat és gyertyákat helyezzenek el előtte. A szentek szobrai az említett kör alapra he­lyezett háromszög talapzaton lévő posz- tamenseken állnak. A három alak, illetve az azok között húzódó vastag lánckorlát által körbevett központi részen találjuk a következő szintet. Itt bronz dombor­művek csillognak, melyeken Vajk koro­názását, Pázmány Péter esztergomi érsek prédikációját és a magyar szentek Oltá- riszentség előtti hódolatát ábrázolják. A következő szinten, három oszloptól ölel­ve, baldachinban áll a Magyarok Nagyasz- szonya alakja, kezében a gyermek Jézust tartja. Máriára két szent, Rókus és Sebes­tyén vigyáz két oldalt. A tér észak vége felé néz a negyedik szint három szobor­alakja, a Szentháromság: az Atya, a jobb­ján ülő Fiú és kettejük fölött a galamb jel­képpel ábrázolt Szentlélek. Kiss György további esztergomi megrendelései A Szentháromság-szobrot Kiss György szobrászművész készítette, aki később Pécs városának alkotott hasonló mű­vet. Az alkotó Szentháromság-szobra minden bizonnyal elnyerte az eszter­gomi építtetők tetszését, hiszen több munkájával is kapcsolódik Esztergom­hoz, később, 1912-ben ugyanis megbíz­ták őt a Bazilikában felállítandó „Kassai vértanúk” szoborcsoport elkészítésével. Ugyancsak eme alkotó nevéhez fűződik a főszékesegyház nyugati homlokzatára tervezett szobrok is, illetve a Baziliká­ban található oldaloltárokon is ott hagy­ta keze nyomát. Szintén Kiss György ké­szítette a hatalmas templom főbejárata előtti alkotást, a Patrona Hungariae-t. Ez utóbbi művet Vaszary Kolos bíboros herceg- prímás, eszter­gomi érsek meg­rendelésére ké­szítette el hidlap.net áyjRj •

Next

/
Thumbnails
Contents