Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-02-14 / 6. szám

helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története A főtér ékességének históriája határozott, hogy álljon fel egy bizott­ság, mely a mű elkészültét és felavatását intézi. Ebbe a feladatba természetesen beletartozott a szoborcsoport költsége­inek előteremtése is. Kiss György szob­rász leadta a városnak a terveket, mely­nek építészeti munkáját egy bizonyos DvorzSfík Ede tervezte Czigler Győző instrukciói alapján. (E két utóbbi, a neo­barokkért különösen rajongó úr többek A Szentháromság-szo­borcsoport története Az alkotás már az első esz­tergomi képeslapokon is szerepelt, hiszen a Széchenyi téren látható Szentháromság­szobor régóta elismert ékes­sége Esztergomnak. Az idén 109 éves alkotás felállítása előtt már volt ezen a helyen egy hasonló mű, melyet a vá­ros az 1710. évi pestisjárvány elkerüléséért állíttatott. Az ere­deti szobor a mostaninál kisebb volt, és mivel az idő vasfoga „meg­rágta”, az erősen megrongálódott alkotást lecserélték. A régeb­bi szoborcsoport egyes, még épen maradt részei a város különböző pontjaira ke­rültek. így ma is megcsodálhatjuk a Szent Anna-templom- nál a levéldíszes oszlopot, vagy a Szent Rozália-szobrot a belvárosi templom oldalánál. A jelenleg is látható Szenthá­romság-szoborral kapcsolatban a korabeli dokumentumok tanúsága szerint már 1891-ben gondolkodtak a városatyák. Az akkor, közgyűlés arról Múlt heti számunkban az Imma­culata, azaz Pestis Madonna-szoborról adtunk közre helytörténeti írást. Ez alkalommal Esztergom főte­rének első számú ékét, az előbbi­vel némiképp összefüggésben lévő Szentháromság-szoborcsoport histó­riáját meséljük el olvasóinknak. Pöltl Zoltán 34 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents