Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-06-27 / 25. szám
helyi história pök, Podmaniczky István végezte, aki egyébként egy esztendővel később Fer- dinándot is megkoronázta. Esztergomi érsekké történő kinevezésére a koronázás után került sor, a várost és a hozzá tartozó egyházmegyét hamarosan birtokába is vette olyannyira, hogy János király 1526-27 telét is itt, Esztergomban töltötte hűségesnek vélt főpapja udvarában. Pedig az érsek már 1527 augusztusában Ferdinándnak is behódolt, aki szintén megerősítette őt méltóságában. A későbbiekből úgy tűnik, hogy az érsek egyik fél mellett sem akarta magát végérvényesen elkötelezni, bár ez szinte megvalósíthatatlan volt, hiszen a stratégiai és érzelmi okoknál fogva is oly fontos Esztergom épp a két király ütközési zónájának középpontjában helyezkedett el. Ne gondoljuk azonban, hogy az egyszer ide, másszor oda pártoló hazai egyházi és világi előkelők mind valamiféle vérnősz gazemberek lettek volna a 16. században. Többségük valóban az ország megmentésén fáradozott, csak éppen ki-ki máskor és más személyében vélte fölfedezni azt az uralkodót, akitől a török visszaszorítását biztosabban várhatta. Mindeközben Nagy Szulejmán teljes haderejével megindult Magyarország ellen, elérte Esztergomot is, súlyos károkat okozva a várban és környékén. Várday Pál érsek 1531 és 1543 között minden vagyonát a vár megerősítésére fordította, ám ennek ellenére Szent István városa hosszú és kemény ostrom után 1543. augusztus 9-én török kézre került. Az érsek és káptalanja még az ostrom előtt elhagyta a várost és az egyházmegye székhelyét Nagyszombatba helyezte át. Az érsekség területének fokozatos elfoglalása elkerülhetetlen volt. Várday tehetségét és jóindulatát mutatja, hogy világi tisztségei is igen jelentősekké váltak a későbbiekben. Thurzó Elek lemondása után királyi helytartó lett, ami any- nyit jelentett, hogy részországgyűléseket hívhatott össze, minden közügyben utasításokat adhatott a végvárak kapitányainak, egyházi javadalmakra szabad kinevezési jogot nyert, és hatalma gyakorlatilag a hadügyi kérdésekre is kiterjedt. Érseksége falvainak megvédése érdekében Lék község határában, a Nyitra folyó bal partján várat építtetett, amely startégiai szempontból ugyan nem volt túl jelentős, de a portyázó törököket mégis némileg meggátolta a fosztogatásban. Az erősséget Érsekújvárnak nevezték el. Érdemei elismeréseként I. Ferdinánd király öt alkalommal fordult a Szentszékhez Várday bí- borosi kinevezésének ügyében, ám a király nem járt sikerrel, pedig amint a legutolsó levelében írta, olyan férfiú részére kéri a kitüntetést, aki nem csak érseki méltósága, hanem erényei által is méltó rá. Oláh Miklós krónikája szerint Várday Pál 1549. október 12-én, életének hatvanhatodik évében, Pozsonyban halt meg. Síremléke nem maradt fenn, de minden bizonnyal a nagyszombati Szent Miklós-templom- ban temették el. ESZTERGOMI HIRDETŐ KFT. www.ehirkft.hu tel.:33/500-750 EODD hidlap.net hídlap 31
