Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-06-27 / 25. szám
exkluzív Talán leginkább mint a Bors-sorozat Oszija, a Gyula vitéz té- len-nyáron elnyűhetetlen főhőse és A dunai hajós bátor csónakosa él bennünk a 71 éves Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Koncz Gábor. Manapság elsősorban színházakban láthatjuk, ahol játszik (A néma levente, Döglött aknák, Mezítláb a parkban stb.), és olykor rendez is - a Budapesti Játékszínben Sardou-Moreau: Szókimondó asszonyság, Hunyadi Sándor: Júliusi éjszaka és Eugene O'Neill: Vágy a szilfák alatt című darabját. A Duna túlpartján élő színésszel szerepekről - és persze a nőkről beszélgettünk.- Az előszobában rengeteg kalapja sorakozik...- A kalapok végigkísérik az életemet. Minden ruhadarabot megőrzők, a színdarabokban is a saját ruháimban játszom. Elteszem őket, valamelyik szerephez biztosan jó lesz valamelyik. A kellék mindig fontos. Ezt Páger Antaltól „lestem el". Ő mindig maga választotta ki az eszközeit. Bement a kelléktárba, és legalább tíz pipát megnézett, de előfordult, hogy elment, és megkereste, melyik boltban vegyék meg a kellékesek.- Premiernél tart valamilyen babonát?- Nem. Majdnem mindent Várkonyi Zoltántól tanultam. Ő mondta, hogy a premier napján minden mással foglalkozzunk, csak a darabbal ne. Én ilyenkor lovagolok, vízisízek, vagy elmegyek vadászni. Csak az utolsó pillanatban megyek be a színházba. Ilyenkor az ember friss élménnyel harap rá az új gondolatokra. Az előadáson úgyis minden beugrik. Mi egymás szeméből dolgozunk. fgy aztán érzékenyebbek vagyunk. Még ki sem mondja valaki, hogy mire gondol, én már tudom, mit akar mondani.- Akkor biztosan jó pókeres.- Az vagyok! Rengeteget pókerezünk. Minden héten egyszer- kétszer játszunk, régebben gyakrabban is megesett. Még főiskolás koromban szerepeltem a Tilos a szerelem című filmben, ahol a forgatás szünetében Darvas Iván, Pongrácz Imre és Pécsi Sándor pókerezett. Darvas lelkesen invitált:,,Szállj be, gyerek, szállj be!" - aztán, persze, minden pénzem elvesztettem. Boldogok voltak... Eleinte. Majd odahívott magához egy sofőr, aki nagyon tudott, és megtanított pókerezni. Látta, hogy van hozzá tehetségem, mert ehhez a játékhoz nem csak pókerarc, de dörzsöltség, brahiság is szükséges. Másnap megint hívott Darvas. Minden pénzüket elnyertem, nem maradt semmijük. Aztán később a Fészek-klubban rendszeresen pókereztünk. Akkoriban az újgazdagok, a műanyag-fröccsöntők, a művirágosok és a nőgyógyászok majd meghaltak, hogy bejussanak a Fészekbe. Persze csak a tagok mehettek be, s csak egy vendéget vihettek. Mi mindig vittünk is egyet-egyet...- ...ésjólmegkopasztották.- Persze. De őket ez nem érdekelte. Nekik hozzánk képest rengeteg pénzük volt. Akadt olyan nőgyógyász, aki tíz és tizenKoncz Gábor Mezőkeresztesen született 1938. július 8-án. Az elsősorban színészként, kevésbé színházi rendezőként ismert művész 1959 és 1963 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Két évig vidéki színházakban játszott, ám filmszerepeinek köszönhetően az egész ország megismerhette. A filmezés mellett Koncz Gábor rendszeresen játszott és játszik színházakban is. Várkonyi Zoltán igazgatása alatt a budapesti Vígszínház társulatát erősítette. Mestere halála után, Ádám Ottó hívására a Madách Színházba szerződött. Mindkét teátrumban kitűnő darabokban jutott fontos szerepekhez. 1992-től szabadúszóként dolgozik. A Budapesti Játékszínben rendezőként is bemutatkozott. 2007-ben Kaszkadőr nélkül címmel jelentette meg önéletrajzi könyvét. A Soproni Petőfi Színház örökös tagja. Előnyös fizikai adottságokkal rendelkező, határozott, közvetlen személyiség, színpadi és filmszerepeíben azonban hitelesen formált meg egyéniségétől távolabb eső figurákat is. Jelenleg Gödön él. Kedvenc sportjai a vízisí és a lovaglás, szabad idejében festegetni is szokott. Két lánya született: 1971 -ben Tekla, aki ma nemzetközi vízisí-bíró és egy kereskedelmi kft. ügyvezető igazgatója, illetve 1985-ben Regina, aki fotómodellként lett ismert. Esztergom-em berek „Egymás szemébő dolgozunk" Gulya István 26 hídlap hidlap.net
