Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-06-27 / 25. szám

exkluzív kettő közt a szó szoros értelmében összekaparta a pénzt. Az­tán visszajött, és el is vesztette. Nem érdekelte más, csak hogy pókerezhessen.- A lakásban majdnem minden képen lovakat látni. Igaz, hogy csak az kerülhet be a családba, aki tud lovagolni?- És vízisíelni. A nagylányomnak, Teklának van egy kétdiplo­más olasz férje. Még az esküvő előtt elvittük őt vízisíelni. A víz ti­zenhat fokos volt, tehát nem meleg. A lányom meg féltette, hogy „apu, ne most menjen, mert megfagy." Mondtam, ha nyafog, ak­kor nem kerülhet be a családba. Nem is mert megszólalni... Per­sze, a pasiknak sem könnyű a lányaim mellett, mert gátlásokat okozhat, hogy a lányok mindent jobban tudnak. Mivel nem szü­letett fiam, őket így neveltem. Értük mindent megtennék.- Úgy hallottuk, szeret főzni. Mi a specialitása?- Mezőkövesd környékéről származom, nagyon jó matyó csü­löklevest tudok készíteni gerslivel. Mi a töltött káposztát, a hur­kát is gerslivel, hántolt árpával készítjük. Anyám, amikor még élt, leírta a receptjeit, s ezek most a nagyobbik lányomnál vannak. Örülök, hogy átvette a nagyanyja ízeit. A kicsi egyelőre inkább csak palacsintát süt, de az is fantasztikus.- Eddig milyen szerencséje volt a nőkkel?- Hál'Istennek nekem mindig szerencsém volt velük-az utol­só házasságom kivételével. Egész életemben imádtam a nőket. Az anyámat és a lányaimat is imádom, így most már teljesen más szemmel nézek a nőkre. A lányaim például hozzák a gyönyörű huszonéves barátnőiket, hogy tanítsuk meg őket vízisíelni. Ré­gen pont az ilyen lányok közül szedtem az „áldozataimat". Most pedig a lányaim jutnak eszembe, és elengedem őket...- Jól tudjuk, hogy másodszor is elvált?- De a harmadiknál nem lehet feltenni ezt a kérdést, mert mindenkit felhatalmaztam, lőjön le, ha újraházasodnék. Bárdy Györgynek volt igaza, amikor azt mondta, ne engedd, hogy ti­zenegy után nálad aludjon egy nő, mert akkor már semmi szük­ség rá. Ne engedd, hogy otthagyja a fogkeféjét, mert másnap a fogkrémet hagyja ott, a harmadikon a hálóinget, aztán a bu­gyiját, végül beköltözik. Tanultam belőle, vettem tizenkét darab csodálatos fogkefét és négyféle fogkrémet. Mikor a következő hölgy jött, már mondtam: „tessék, válassz!"- Úgy tűnik, megvan a véleménye a mai nőkről...- Enyhén szólva. Múltkor is hallgattam a rádiót, és három megkeseredett elvált nő beszélgetett a stúdióban, hogy a fér­fiakra semmi szükség, tulajdonképpen milyen jó lenne az élet nélkülük. Megveszik a számzáras aktatáskát, beleteszik a sike­res nők lapját, és úgy érzik, ők már valakik. Pedig dehogy. Az én környezetemben nem dominálhat ilyen. Csak hozzám tartozhat valaki, én senkihez. Egész életemben soha nem mentem bele kompromisszumba. Számomra nincs megbocsátás. Apám is ezt mondta: fiam, ha megdobnak kővel, szúrd agyon vasvillával. Aki engem megsértett, azt kizárom az életemből, akár barát, akár rokon. Az én karakterem ilyen, így tudom leélni az életemet. S ezért kaptam azokat a szerepeket, amiket.- Maradtak szerepálmai?- Engem megtalálnak a szerepek. Rengeteg nagyformátumú figurát játszottam el. Az embernek az a célja, hogy nyomot hagyjon maga után. Tu­dom, ötven év múlva is benne leszek a Ki kicsodában. Kinek van ennyi szerepe felsorolva? - száznegyven filmfőszerep, az epi­zódokat nem számolom. Ha ezt negyven évre elosztom, akkor nem sok, csak évi négy-öt. Büszke vagyok arra, hogy minden­ki megismer, s nem azért, mert az időjárást mondtam be, vagy show-műsort vezettem a tévében. Koncz Gábor elismerései A színművész 1964-ben a Filmkritikusok díját kapta, 1968- ban Jászai Mari-díjat vehetett át, ugyanekkor és 1971-ben is SZOT-díjas lett, 1981-ben a Magyar Filmszemle díját vi­hette haza, ugyanebben az évben az új-delhi fesztivál leg­jobb férfi színész alakításáért honorálták (a Fábián Bálint találkozása Istennel című Fábri Zoltán-filmben nyújtott játékáért), egy esztendővel később Érdemes művész-díj­jal tüntették ki, 1994-ben MSZOSZ-díjat vehetett át. 1997- ben Kossuth-díjban részesült, 2005-ben a hazai „Csillagok Falára" helyezték el kézjegyét, 2006-ban Radnóti Miklós- díjat kapott, 2007-ben pedig több mint négy évtizedes, nagy népszerűségnek örvendő, sokoldalú művészi mun­kássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozatával tüntették ki. 2008-tól a Pro Kultúra Sopron aranygyűrűjének birtokosa. Én egyébként annak adnék Kossuth-díjat, aki az előadás vé­gén meghal. Mert azok játszanak nagy formátumú hőst. Ez biz­tosan nagyképűségnek tűnik, de eleget éltem, hogy ilyet kije­lenthessek. Érdekes, hogy én mindig meghalok. A nagylányom, amikor kicsi volt, mindig kiment a„halálom"előtt, mert nem bír­ta. Nekem az volt a legcsodálatosabb, hogy elhitte: igaz. hidlap.net hídlap 27

Next

/
Thumbnails
Contents