Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-06-20 / 24. szám
a nyomda különböző ügyvitel nyomtatványokat is készített. Ugyancsak nagy sikereket ért el szakterületén az 1881-ben, a mostani Simor János utcában működött Laiszky János által alapított nyomda, mely szintén foglalkozott könyvkötéssel is. A két nyomda, a Buzárovits- és a Laiszky-féle nem jelentett konkurenciát egymásnak, mivel míg az előbbi főként egyházi, addig az utóbbi inkább polgári megrendeléseknek tett eleget. Aztán a történelem egy vállalattá tette a két céget, az 1949- es államosítás eredményeként a Laiszky nyomdát beépítették a Buzárovits nyomdába, miként az 1893-ban alapított Hunnia nyomdát is. Ez utóbbi többek között arról volt híres, hogy 1945-ben itt nyomtatták ki a Szabad Esztergom című hetilapot, melynek első számában - Muzslai Zsitva János szerkesztésében - a háború utáni új társadalmi rendről adott többrétű tájékoztatást és eligazítást az olvasóknak. A Buzárovits nyomda adta ki a negyvenes évek második felétől a Komárom megyei Dolgozók Lapját, az első években ezer példányban. Az üzem ekkor az Észak-dunántúli Nyomdaipari Egyesület telepeként működött, de a háború okozta károk, melyek az épületet, a gépeket és a felszerelést is érintették, igen nehéz helyzet elé állították az esztergomi nyomdászokat. A fejlesztésre sokáig kellett várni, az anyagi forrásokat pedig az esztergomi egységnek meg kellett osztania a cég másik, szintén rossz eszközállománnyal rendelkező része, a komáromi nyomda üzemével. A 70-es évek elején az esztergomi városközpont drasztikus építészeti Volt Buzárovits nyomda és dolgozói 1937-ben tét lejegyző krónikás ezt írja munkájában erről az időszakról: „A megindult művészeti élet egyre több munkát adott a nyomdának: szebbnélszebb katalógusok kerültek ki az üzemből, és a megye összes filmszínházának műsorfüzete is itt készült.” A fellendülés és az említett szanálás hatására az új nyomdát a mai Erzsébet királyné utcába telepítették. Az üzem 3,5 millió forintból valósult meg, az ötven főt foglalkoztató egységben a 70-es, 80-as éveknek megfelelő modern gépeken dolgoztak a nyomdászok. 1982 áprilisában a megyei vállalat átadta az esztergomi nyomdát a budaVolt Buzárovits nyomda és Napsugár cukrászda 1970-ben (Lőrinc utca) Perfecta papírvágógép (Kontakta Csomagolástechnikai üzeme) pesti Kontakta Alkatrészgyárnak. Ezután az úgynevezett magasnyomtatás mellett az ofszet technika is beindult és, ahogy a korabeli jelentést olvassuk, bizony a korábbi 1-2 tonnás éves dobozgyártási szint 200 tonnára emelkedett, míg a nyomtatványgyártás 48 tonnáról 120 tonnára. Az esztergomi nyomda a rendszerváltás előtti években korszerű csomagolástechnikával és szitanyomással is foglalkozott. Később a nyomda itt megszűnt, s galvanizáló üzem vette át helyét, ma e helyen lakópark áll. Komayor tipusu otszetgépek (Kontakta Csomagolástechnikai üzeme) átalakításának a Buzárovits nyomda épülete is áldozatául esett. A kor „bármely régi értékes műemléki épületet szanálni az új világképbe illő betonszörnyei érdekében” kimondatlan jelmondatának engedelmeskedve lebontották a nyomdát és a mellette lévő 19. században épület, stílusos házakat. A nyomdaipar történehidlap.net hídlap 29
