Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-06-20 / 24. szám
helyi história Varga Péter Dénes A közel huszonöt esztendeig uralkodó Bakócz Tamással 1521-ben sírba szállt a magyarországi reneszánsz legtekintélyesebb, legbefolyásosabb főpapja. Utóda - mindössze két esztendőre - a kereskedő családból származó Szatmári György lett. órán árvaságra jutott, de tehetsé- JL\gét, tanulmányait mind az őt támogató Thurzó család, mind pedig Bakócz Tamás felismerte és elismerte. Krakkóban, majd Bolognában tanult, hazatérvén pedig karrierje meredeken ívelt fölfelé. Előbb kancelláriai titkár, majd székesfehérvári prépost lett, 1499-ben veszprémi püspökké nevezték ki, 1501- től pedig váradi püspök és főkancellár. Az esztergomi érseki széket Bakócz halála után, 1522-ben nyerte el, ám két esztendő múltán váratlanul meghalt. Munkásságát leginkább a humanizmus szere- tete és pártfogása jellemezte. Támogatta Janus Pannonius műveinek kiadását, de az építészetben is nagy elődje nyomdokain haladt, szatmári püspökségével kezdődött meg a reneszánsz építészet széles körű elterjedése Magyarországon. A Firenzében készült kéziratos breviárium, a „Breviárium Strigoniense” a Párizsi Nemzeti Könyvtárban található, a Ja- gelló-kori magyar költészet legkiemelkedőbb alkotása. Az ókori klasszikusok közül Cicero kiadása is az ő nevéhez fűződik. Az érseket körülvevő humanista kör pártolta a tudományokat és a művészeteket, sok ifjút küldött külföldi egyetemekre tanulni. O támogatta Brodarics István későbbi váci püspököt és történetírót, valamint Oláh Miklóst, a majdani esztergomi érseket, akit maga szentelt pappá. Természetesen nem tartózkodott a politikától sem, II. Lajos idejében már Bakócznál is nagyobb befolyása volt az udvarra. Az ifjú, és napjait leginkább mulatozásokkal töltő Lajos királyt igyekezett jobb erkölcsökre bíztatni és tekintetét a közügyek felé fordítani - mondjuk meg őszintén, kevés sikerrel. Mohács árnyékában, 1524. április 7-én halt meg Budán. Esztergomban temették el. Utóda Szálkái László érsek, aki Bakócz Tamáshoz hasonlóan jobbágyfiú volt. Nem véletlenül nevezték szerte az országban a „varga fiának”. 1470 körül született és kétségtelen, hogy tehetsége és műveltsége emelte a legmagasabb magyar főpapi székbe. Nincs tudomásunk róla, hogy külföldi egyetemeken tanult volna. Ekkorra vélhetően elegendő volt az, hogy szoros kapcsolatba került a hazai tudós humanista körökkel. Műveltsége páratlan diplomáciai készséggel párosult. Sokáig kincstartó, majd Anna királyné jószágkormányzója, mígnem 1513-ban az uralkodó váci püspökké nevezte ki. 1517-ben főkancellár. Az 1518-as rákosi országgyűlésen, Lajos nagykorúsítása- kor tagja lett annak az országtanácsnak, amely a tényleges hatalmat volt hivatott gyakorolni. 1520-ban elhagyva a váci püspökséget az egri egyházmegye élére került, bár a címet hivatalosan Estei Hippolit viselte, aki azonban még abban az esztendőben meghalt. 1524-ben lett esztergomi érsek, egyben fő- és titkos kancellár, ami gyakorlatilag a hatalom teljességét jelentette. O volt a „második király”. Talán furcsán hangzik, hogy még ekkor sem viselte a papi rendeket. Amint Varga Lajos írja, az 1524-ben Magyarországra érkező Campeggio bíboros legátus hatott oda, hogy egyházi méltóságával járó kötelességeinek megfelelve vegye fel a papi rendet. 1525 húsvétján a pápai követ szentelte előbb áldozópappá, majd püspökké. Érseksége idején hatalmasodott el az erdélyi szászok körében a reformáció. Szálkái határozottan lépett fel Luther Márton követőivel szemben, könyveit felkutatta és elégette, de érdemben nem sok eredményre jutott. Legfőbb feladatának a királyi hatalom helyreállítását tartotta. Igyekezett nemzetközi összefogást szervezni a török ellen, ám ez a lengyelek ellenállásán megbukott. Amikor Burgio pápai nuncius az urak megadóztatását ajánlotta a török elleni hatékony védelem jegyében, Szálkái is felajánlott 18 ezer forintot, továbbá ígéretet tett arra, hogy ezer jól felszerelt gyalogos és négyszáz lovas élén maga is hadba fog szállni. Amikor Szulejmán szultán megtette a végső előkészületeket Magyarország megtámadására, a pénzszűkében lévő udvar a Szentszék engedélyével elrendelte az egyházi kincsek beolvasztását. Szálkái László prímás az esztergomi székesegyház sekrestyéjéből mintegy 365 márka értékű ezüst, valamint 14 és fél márka aranyneműt szolgáltatott be. Mindezzel azonban a hazai világi és egyházi előkelők - élükön a királlyal - már elkéstek. Lajossal és a hazai püspöki kar mintegy kétharmadával együtt Szálkái László prímás, esztergomi érsek is a mohácsi síkon vesztette életét 1526. augusztus 29-én. A történetet Brodarics István krónikája örökítette meg. 30 hídlap hidlap.net
