Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-05-23 / 20. szám

exkluzív-Amikor öt esztendeje Magyarország belép­ni szándékozott az Európai Unióba, több, a lakosság felkészítését célul tűző kampány is indult. Úgy emlékszem, ezek zömmel a má­kos tészta és az uborka körül forogtak. Ne­vezetesen, hogy minden magyar sajnálná, ha valami ostoba uniós szabályozás miatt nem lehetne karácsonykor mákos bejglit enni, vagy ha csak egyforma hosszú ubor­kákból készülhetne csemege vagy kovászos savanyúság.- Az integrációnak vannak más, - alkal­masint fontosabb - vetületei is. Például, hogy olyan tudásra, képességre, felkészült­ségre van szükségünk, amely jól hasznosít­ható az európai közösségben. Ha nem ké­szülünk fel erre, nem tudunk érvényesülni, nem leszünk sikeres európai polgárok. En­nek az a veszélye, hogy a belépésnek csak a hátrányait fogjuk érzékelni, kudarcosnak éljük meg magunkat ebben a helyzetben. Alapkérdés tehát, hogy képesek leszünk-e az ilyen jellegű teljesítményekre.- Gyakran hallani azt a fogalmat, hogy europolgár. Mit jelent ez, mennyiben más egy európai, mint mondjuk egy magyar polgár?- Az europolgár fogalma két összetevőt takar. Magát a polgár meghatározását és azt, hogy az eurós régióban valamilyen új, speciális ismérvet hordoz. Márai Sándor Esztergom-emberek Tudom Európát? Gulya István Mindenkinek - magánemberként, pártszimpatizáns­ként - van véleménye és tapasztalata az Európai Unió­ról, Magyarország 2004. május elsejei csatlakozását kö­vetően pláne. Mint tudjuk, európai parlamenti választá­sokat tartunk június 7-én. Hazánk viszonylatában ennek most nem mellékesen a belpolitikai vetülete lényeges. Lényegesebb. Ezeken a hasábokon most azonban az „uniósság"olyan kérdéseiről beszélgettünk (ezen a pén­teken épp a hetvenedik születésnapját ülő) Mihály Ottó nevelésfilozófussal, mint az europolgár fogalma, illet­ve hogyan és miként nevelhet-oktathat az iskola erre a szövetségi létformára és gondolkodásmódra. Ami speci­ális fontosságú ezen a vidéken, a szlovák-magyar határ mentén, az Ister Granum Eurorégióban. felfogásában a polgári lét egy életforma, annak társadalmi, gazdasági és kulturális jellegzetességeivel. E polgár alapvető ér­téke a szabadság, amely természetesen nem zárja ki más, - például nemzeti - ér­tékekkel való szoros együttlétet. Az unió polgárának olyan teljesítményvonások­kal, képességekkel, szemlélettel kell ren­delkeznie, amely a mai, egyre szorosabb összefüggésben lévő világban alkalmassá teszi arra, hogy ezt a tradicionális életmó­dot- és annak központi értékét, a szabad­ságot - érvényesíteni tudja. Az europolgár emellett demokrata. Azok az országok, amelyek integrációjának a tagjai vagyunk, hagyományosan (és régtől fogva) demok­ratikus országok. A 2004-ben társult or­szágok (mint például Magyarország) pol­gárainak is demokratának kellett lenniük. Ezen attitűd kialakulása, megszilárdulása az országok demokratikus működésétől és az ott élők szocializációjától függ, ép­pen ezért nagy szereppel bír a nevelés és az oktatás is. Ha például egy tekintélyelvű pedagógia épp a demokratikus elvek el­len próbál hatni, akkor ez alapvető konf­liktusokat jelent. Az europolgár ezen két közös jellegze­tessége nélkül a meglévő szükséges, iz­galmas, színes nemzeti sajátosságok a le­vegőben lógnának, illetve valamilyen torz irányba is nyomhatnák a fejlődést.- Milyen konkrét képességekre van szük­ségünk az Európai Unióban való sikeres boldoguláshoz?- Ilyen természetesen a legalább egy idegen nyelven történő kommunikáció­képesség. Gyorsan hozzátenném, alap­vető fontosságú a saját anyanyelvűn­kön való magas szintű kommunikáció is. (A legtöbb egyetemen, főiskolán a ma­gyar nyelv- és irodalom szak mellett in­dulnak ilyen képzések, mintegy jelezve, hogy a magyar szakos tanárok sem tud­nak megfelelően kommunikálni.) Nélkü­lözhetetlen az együttműködési képes­ség a tudás megszerzésére és felhaszná­lására. A magyar iskola szinte kizárja ezt. Az egész tanulási folyamat atomizáltság- ra épül. Tanár, diák egyaránt önmagában, a többiektől elkülönítve mutathat csak fel teljesítményeket. Létezik az iskolában ugyan képességfejlesztés, de ezek nem azokat a képességeket fejlesztik, amire szükség van. A gyerekek képesek az adott konkrét szakjellegű tudást a jól megis­mert konstrukcióban alkalmazni, ám nem képesek felismerni a problémahelyzete­ket, kontextusokat, így rögtön megáll az alkalmazás lehetősége is. 26 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents