Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-05-23 / 20. szám
közügy Súlyos terheket rakna az ágazatra az áfaemelés Elsorvasztott turizmus? A turizmus két meghatározó munkáltatói szervezete a közelmúltban levélben fordult a pénzügyi tárcához, szakmai érvekkel támasztva alá az ágazat áfakedvezményes kulcsba sorolását szorgalmazó javaslatukat. A Turizmus Panoráma és számos egyéb médium hosszasan foglakozott a témával. A napokban a parlament elé kerülő törvénytervezetben az idegenforgalmi ágazatra szintén vonatkozna a 25 százalékos áfakulcs. H a ez így folytatódik akkor komoly bajba kerül az idegenforgalmi ágazat. Szerte Európában mindenhol csökkentik a turisztikai ágazat áfaterheit, több brüsszeli grénum is olyan határozatot hozott, hogy az ágazat terhei eltérhetnek az adott országban alkalmazott áfától, de nem emeléssel, hanem csökkentéssel, hiszen akkor több bevételhez juthat mind a szakma, mind az állami büdzsé, felgyorsítva ezzel a gazdaságot és természetesen a munkahelyeket is megtartva. Érdemes ezt egy kicsit jobban megvizsgálni. A Magyar Szállodaszövetség, valamint a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének vezetői többek között azzal érvelnek, hogy az új kormány által bevezetni tervezett, 18 százalékos középső kulcs alá sorolásával a szállodai áfa csak visszakerülne abba a kulcsba, ahova 2006 szeptembere előtt is tartozott. Ezzel ugyanúgy többletbevételhez jutna a költségvetés, de nem lehetetlenülnének el a szállodák, ami a biztosítéka annak, hogy továbbra is bevételt termeljenek az államkasszának, vagyis a szakmai grénum szerint jobban jár a szakma és az államkassza is. Az anyag készítői szerint a reális, 15 százalékos visszaesés mellett számolva is a tavalyi évet 1,3 milliárd forinttal meghaladó bevételekhez jutna a költségvetés, ameny- nyiben a szállásadás a bevezetni tervezett 18 százalékos középső áfakulcs alá kerülne. Szó sincs arról, hogy a szállodaipar kivonná magát a közteherviselés növekedése alól. A büdzsé a 25 százalékos normál kulcs mellett is mindössze 7,3 milliárd forint adótöbbletet remélhet az ágazattól, a szállodaipar egészére nézve mégis ez a 6 milliárd forint különbség életet vagy halált jelenthet. Lévén, hogy a turizmus az az ágazat, amelyben kimagasló a multiplikátor hatás, vagyis a fenti összeg többszörösen megtérül a költségvetésnek a magasabb foglalkoztatás, a növekedő devizabevételek, a megmaradó vagy emelkedő központi és helyi adóbevételek, vagy a más ágazatok szolgáltatóinál realizálódó bevételek formájában. A szállásdíj 18 százalékos kulcs alá rendelése így nem kizárólag az ágazat, hanem az egész ország számára is különösen fontos. Fontos az, hogy a szállodaipar az egyetlen olyan ágazat, amelyiknél az áfa mértékének mozgatása a külső versenyképesség kérdése, vagyis ismételten elsősorban a szomszédos országok idegenforgalmát segítjük azzal, hogy a mostani árak a növekvő költségekkel tarthatatlanok lesznek, főleg, hogy több ország jelezte: 10 százalék alá csökkenti az idegenforgalmi szereplők áfaterheit. Vagyis hazánkban emelni kényszerülünk az árakat, ami nyilvánvalóan keresletcsökkenéssel fog járni, ami azt eredményezi, hogy nem kell annyi munkavállaló a szakmában. Versenyképesség és áfa A szállásdíjat terhelő áfa 2004 óta folyamatosan nő. (2003-ban 12 százalék volt, ezt emelték két részletben a jelenleg még érvényes 20 százalékra - a szerk.). A szállodák ezt a növekedést egyetlen évben sem tudták áthárítani a vendégekre, ezért kénytelenek voltak az elmúlt években a minőségből folyamatosan visszavenni. Ez elmaradt karbantartásokban, csökkentett létszámú és képzetlen, motiválatlan személyzet alkalmazásában mutatkozik meg. A gyengülő színvonal pedig jelentős hátrányt jelent a nemzetközi versenyben, ahol egyelőre úgy néz ki, hogy a magyarországi munkáltatók, munkavállalók kerülnek versenyhátrányba. Foglalkoztatás Az általános forgalmi adó szabályozásának tervezett módosítása a válságkezelő kormány deklarált szándékaival teljesen ellentétes hatást vált ki. A szállodaipar korábban bemutatott sajátosságai és árbevételi szerkezete miatt az áfa 5 százalékpontos emelése, az export lassulása, a versenyképesség romlása mellett a munkahelyek számának további csökkenését vonja maga után. A munkaerő intenzitása miatt stratégiainak tekintett turizmus színvonala ezáltal tovább süllyed, és Magyarország kihagy egy lehetőséget, amely munkahelyteremtő ereje révén jelentős támasz lehetne a válságból való kilábalásban. A kormányzat és a szakma részéről is hangsúlyozták, hogy az elmúlt hetekben a döntéshozatal elé tárták a teljes szakmai érvrendszert, d e ú g y t ű n i k, a sza ké rtő i ko r- mány egyelőre nem ért egyet a turizmusban tevékenykedő szakszövetségekkel. Zoltai Dániel (a szerző a Gran Tours Esztergom Város Utazási Irodájának ügyvezetője) 22 hídlap hidlap.net
