Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-05-16 / 19. szám
helyi história J ó vaskos kiadvány a vörös vászonba kötött „Esztergom ipartörténete” című, „Annales Strigonienses 1985” alcímet viselő könyv. Vaskos, mert a város ipari fejlődésének huszadik századi krónikája is meglehetősen terjedelmes történet, amelynek ezúttal azt a fejezetét ismertetjük olvasóinkkal, melyet Németh János okleveles közgazdász, a MEDICOR Elfi gyára gazdasági főosztályvezetője jegyzett le benne. Ebben olvashatjuk, hogy a gyár 1959 decemberében indult, s mivel a vállalat a főszékesegyházhoz tartozó kanonoksori épületek déli szárnyát kapta meg használatra, a termelés megkezdése előtt komoly átalakítási munkálatokat végeztek itt. A gyár Esztergomba telepítéséről az akkori Kohó- és Gépipari Minisztérium döntött. A korabeli verdikt úgy szólt, hogy a Műszeripari Igazgatóság felügyelete alá tartozó Elektromos Készülékek és MérőEsztergom felfedezése, avagy a hely története Elektronikai gyár a főszékesegyház árnyékában Pöltl Zoltán Helytörténeti rovatunk immár több alkalommal is felfedte Esztergom ipartörténetének fejezeteit. A város 1945 utáni évtizedeiben egyfajta mesterséges ipari fellendülésnek volt színhelye, ekkor működött itt a Labor MIM, a SZIM, a Granvisus szemüvegkeretgyár, a kályhagyár és a MEDICOR. A többiekről már meséltünk olvasóinknak, így ezúttal a MEDICOR históriáját foglaljuk össze az érdeklődőknek. készülékek Gyárának relérészlegét, mint önálló egységet kell létrehozni Esztergomban. Az anyacég budapesti Kerepesi úton lévő telephelyének túlzsúfoltsága miatt került az új részleg a városba. Az új gyáregység eredetileg a villamos elven működő és a mérőműszerek családjába tartozó hálózatvédelmi relék gyártására létesült. Érdekesség, hogy a kanonoksori épületben a gyárrá való átalakítást megelőzően közel hatvan lakás és több közület irodája volt található. A termelés első éveiben a gyártással párhuzamosan az akkor új műszeripari munka betanulása is folyt, ebben az időszakban a dolgozók összlétszáma 165 volt, ebből 60 nő, a termelés értéke pedig máris elérte a 13,1 millió forintot. A krónikás írásából kirajzolódnak az indulás pillanatai: „a munkaasztalok mellett építési törmelékek, építőanyagok hevertek, a falakon véséshelyekkel, az udvaron az átépítés romjait és az új anyagok halmait láthatta a szemlélő, ugyanakkor már folyt a szervező-, tervező- és végrehajtó munka is, hogy a jelentős befektetések mielőbb megtérüljenek”. Egy évvel az indulás után a vállalat a relégyártás mellé új feladatokat kapott, mégpedig elektromos feszütség-stabilizátorok, az egészségügyben ekkortól alkalmazott elektro-enkefalográf (későbbi ismert nevén EKG) és egyéb alkatrészek gyártását. A műszaki munkaerőháttér kialakításának elősegítése érdekében az esztergomi Bottyán János Gép- és Műszeripari Technikum képzési bázissá szerveződött. A fentiek folyományaként a gyár a 60-as években jelentős szerepet játszott a KGST-piacon az ipari elektronikai és az orvosi diagnosztikai készülékek gyártásával, fejlesztésével. Mint az egykori főosztályvezető írásában olvashatjuk, a gyár gőzerővel fejlődött, termelési értéke 1966-ra - 3 év alatt - megkétszereződött, exportja hétszeresére nőtt, közel járt az ötven százalékos hányadhoz, miközben létszáma alig tíz százalékkal növekedett a ’60-as évek elejéhez képest, az állomány ugyanis megközelítette a hatszáz dolgozót A vállalat a ’60-as évek közepén elkezdte a kettes csarnok építését, ez pedig mind a férőhely, mind pedig a technológia szempontjából új lehetőségeket teremtett. Az idézett leírásból kiderül, hogy a társadalmi, gazdasági fordulatnak számító 1968-as esztendő előtt már jól alakult a cég sorsa „a gyártmányok technikai színvonala, esztétikai megjelenése, minőségi és megbízhatósági tényezői egyre javultak. A termékeket forgalmazó külkereskedelmi vállalatok elégedettek voltak. Az elektronikában ugrásszerű fejlődés és követelmények jelentek meg: gyorsan követte egymást az elektromos csövek után a tranzisztorok, a félvezetők, az integrált áramkörök és digitális áramkörök gyártása.” A vállalat szakemberei már ekkor tudták, hogy a finommechanikával kapcsolatban új igények jelentkeznek majd a világpiacon, s a nem csak keletre, de nyugatra is exportáló esztergomi gyár egyre jobb minőségű termékek gyártását végezte. 1968-ban a vállalatnál megszűnt a stabilizátorok gyártása, 1971-ben beT » 3«^ 33 ■ (aaiíií- ... - 1 lír- iÜ fejeződött az új csarnok építése, majd 1974-ben a gyár kapcsolódott a mező- gazdaság iparszerű termelési folyamatainak továbbfejlesztéséhez az elektronikai műszerek készítésével. Mivel ekkor már 32 hídlap hidlap.net
