Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-05-16 / 19. szám

helyi história f> j Jfß,(ffp* 1 ni jy*® számos nyugati, (amerikai, német) mo­dern mezőgazdasági gép érkezett az or­szágba, visszavonhatatlan volt a fejlődési irány. A gyár is megkezdte az ezeknél a gé­peknél már használt elektronikai műsze­rek tervezését, fejlesztését, majd későb­bi gyártását. 1975-re 300 olyan elektro­nikus vetésellenőrző műszer „dolgozott” nagyigmándi, nádudvardi és szekszárdi növénytáblákon, melyek az esztergomi gyárból kerültek ki. Emellett az 1970-es évek közepéig szintén itt gyártották töb­bek között a nyolccsatomás EEG, a 16 csatornás klinikai- és kutatási célú EEG műszere­ket és egyéb stimulátorokat, frekvencia-analizátorokat, reléket, digitális feszültség­mérőket, AF-generátorokat, XY-írókat, plottereket. Az 1977-es év azért is volt újabb állomása a vállalatnak, mert ekkortól kezdve nevezték MEDICOR-nak, mivel egy mi­niszteri döntés értelmében az esztergomi egység az ugyan­ilyen nevű fővárosi anyaválla­lat irányítása alá tartozott. A másik fontos adat, hogy eb­ben az évben már minden gyártott ter­mék új, fejlesztett termék volt. A ’77-es évtől kezdve főként az orvoselektronikai berendezések gyártása lett a profil, a mi­nőségi termékek gyártása pedig meghoz­ta a gyümölcsét, növekedett a vállalat tő­kés (azaz nyugati) országokba menő ex­portja. A MEDICOR-nál történt változás egy nagyobb fejlődés része is volt, a város egész iparában megjelent a komolyabb elektronikai alkalmazás. A tárgyalt válla­lat továbbra is fejlődött, a 70-es évek vé­gére többezres tételben gyártottak elekt- rokardiográfokat, elektromiográfokat és más finommechanikai készülékeket, alkatrészeket. A vállalat krónikájában az áll, hogy az Esztergomban előállított úgynevezett noninvazív elektrokardiog- ráf mérőrendszer a Budapesti Nemzetkö­zi Vásár nagydíjas terméke lett. A magas nívó meghozta a nyugati sikert is, a ME­DICOR nemzetközi kapcsolatai a Szovjet­unión és a KGST-országokon kívül Auszt­ria, Franciaország, Jugoszlávia, NSZK, Portugália, Spanyolország, Svájc, Török­ország, Argentína, Brazília, Honduras, Kanada, Mexikó, Peru, az USA, Venezue­la, India, Kína, Szíria, Ausztrália képvise­leteivel is fennállt, ezek az országok vásá­rolták a gyár termékeit és igényt tartot­tak annak szervizszolgáltatásaira is. Az ipartörténeti kötetben mindezeken felül a gyár dolgozóinak szociális, kultu­rális és egészségügyi ellátásáról is képet kapunk. A MEDICOR évente növekvő számban adott új lakásokat dolgozóinak, 1983-ban tizenhatan költözhettek másik otthonba. A vállalat a sportágak közül a röplabda- és a vlvósport dotá­lásában is jelentős szerepet ját­szott városi szinten, a Prímás­szigeten 1976-ban e cél szolgá­latában vásároltak nagyméretű sportpályát. A MEDICOR tu­dományos potenciálját mutat­ta, hogy az ott dolgozó szakem­berek egy része előadóként vett részt helyi és országos, valamint nemzetközi tudományos kon­ferenciákon, de publikáltak és szakkönyveket is írtak. A gyár a rendszerváltás ide­jén a többi esztergomi ipari vál­lalathoz hasonlóan a leépülés, illetve a megszűnés fázisába ju­tott. Az épület története azonban ezzel persze nem ért véget. A déli Kanonok­sorra az egyház nem tartott igényt, az épületet a város vette meg az államtól, idén szeptembertől pedig itt működik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kihe­lyezett informatikai kara. hidlap.net hídlap 33

Next

/
Thumbnails
Contents