Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-05-16 / 19. szám
exkluzív Esztergom-emberek „Vonzódom az emberi történetekhez" Gulya István Az amerikai magyar Csupó Gábor (A Simpsons család, Rugrats - Fecsegő tipegők) rendhagyó rajzfilmjében a tengerentúlra emigráló kelet-európaiakról mesél. A filmről, a filmezésről és a kivándorlásról telefonon váltottunk szót vele.- A tavaly október végén bemutatott rajzfilmed Immigrants - Jóska menni Amerika! elnevezést kapta a magyarországi kereszt- ségben. Kissé nyakatekert - legalábbis furcsa névadás...- (nevet) A film eredeti címe Immigrants, vagyis: „bevándorlók", és e mellé azért kapott itt egy magyar alcímet, hogy a hazaiak érezzék, van valami közük hozzá, mert egy inneni kivándorlóról szól, aki Amerikába ment.- Viszonylag sok mozi készült erről a témáról. Miben más a tiéd?- Szerintem humorosan ábrázolja azt a szituációt, amikor valaki egy vadonatúj környezetbe csöppen, és nem tud semmit semmiről sem. Úgy érzi magát, mint egy partra vetett hal, akinek mindeközben valahogy meg kell élnie. Ebből rengeteg olyan vicces dolog fakad, ami - gondoltuk - rajzfilmre tökéletes. S mivel ez nem gyerekeknek szóló rajzfilm, hanem tinédzsereknek vagy felnőtteknek, éppen ezért mertünk olyan témákba belevágni, amik kicsit rizikósabbak.- Például?- Például, hogyan lehet könnyen pénzt szerezni, vagy hogyan lehet minél gyorsabban elkapni a csajokat stb. Lényegében arról a küszködésről szól, hogy miképpen lehet fennmaradni egy belterjes,„cápafajta" társadalomban, ami igazából ki akarja használni az olyan egyszerű embereket, mint a film főhős bevándorlóit, és hogyan tudnak ők ezen túllépni, merthogy a barátságukon keresztül lényegében áttörnek ezeken a határokon.- Te is megtapasztaltad az emigráció élményét, mennyire személyes a film története?- Nekem más volt a helyzetem, és a filmbeli karakterek sem (rajzfilmes) szakembereket, művész- lelkeket jelenítenek meg. Inkább az egyszerű emberek sorsát próbáltam ezzel a filmmel vázolni. Az érdekelt, hogy a főszereplők minél hétköznapibb figurák legyenek, ugyanakkor viszont azt akartam, hogy tele legyenek emberi tulajdonságokkal. Csupó Gábor, a legismertebb magyar rajzfilmes 1952. szeptember 29-én született Budapesten. A Pannónia Filmstúdió animátoraként dolgozott, 1975-ben négy barátjával Jugoszláviából egy négy kilométeres alagúton átmászva Ausztriába szökött. Disszidálását követően Stockholmban kapott munkát a Team- Film animációs stúdióban. Két év után szabadúszóként kezdett dolgozni, kisebb megbízásokat vállalt. Ezek kapcsán ismerkedett meg Arlene Klaskyval, akivel 1979-ben Los Angelesbe költözött. 1981-ben alapították meg a Klasky Csupó lnc.-et, amely ma az egyik legnagyobb rajzfilmstúdió a világon. Eleinte csak ketten dolgoztak, a műhelyüket egy hálószobában rendezték be. Egy nagyobb rendelés miatt bővíteniük kellett a létszámot, tíz-tizenketten lettek. Leginkább reklámfilmeken, videókon és filmelőzeteseken dolgoztak. Hamar elterjedt a hírük Hollywoodban, mert gyorsan, olcsón és jó minőségben gyártották az anyagokat. Több száz kisebb munka szállítása után jött az áttörés: a Gracie Films felkérte a stúdiót, hogy készítsen másfél perces rajzfilmbetéteket a Tracy Ullman show-ba. Egy idő után a műsort már csak ezekért a betétekért nézte a közönség, úgyhogy a 20th Fox megbízást adott egy félórás epizódokból álló sorozat elkészítésére. Eleinte sokat kellett veszekedniük a megrendelőkkel, mert nem tetszett nekik a figurák sárga és kék színe, de Csupóék meggyőzték őket, így elindulhatott világhódító útjára A Simpson család. Csupó rajz-és élőszereplős filmjei: Duckman, A Simpson család, Jaj, a szörnyek!, A Thornberry család, Rocket Power, Fecsegő tipegők - A vadon szaga, Immigrants - Jóska menni Amerika; illetve: Híd Terabithia földjére, A holdhercegnő (munkacím). 28 hídlap hidlap.net
