Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-06 / 48. szám
helyi história Szentkirály városrész Szentpáltól délnyugatra a Duna partján feküdt. Ezt eredetileg Abonynak (Obon) nevezték. Itt állt egykor Szent Elek-ká- polnája mellett István királynak egy kastélya, melyben 1038. augusztus 15-én a szent király meghalt. E külső városrész a török időkben végleg elpusztult, emlékét a Szentkirályi-dűlő elnevezés őrzi. Szentistvánfalva vagy Széplak Szentkirály és Szentpál között terült el a Fehérvárra vezető út mentén. Szent István első vértanúról nevezett plébániatemploma után nyerte nevét. E település a XIII-XIV. században beleolvadt Szentkirályba. Szentlázár Szentistván és Szentpál szomszédja volt. Ennek központjában a Szent Lázár-templom és ispotály állott, amelyet történészeink szerint még István király alapított, szolgálatára rendelvén az augsburgi csatából megmenekült „gyászmagyarok” utódait. Kovácsi Szentlázártól keletre, a Királyi városig terjedt. A IX-X. században már virágzó település az itt dolgozó kovácsokról és egyéb mesteremberekről kapta nevét. Esztergom a XI. század elején meginduló magyar pénzverés központja volt, a pénzverők itt, Kovácsiban laktak (maga a pénzverde a XI. században a várban, a XII-XIV. században pedig már a Királyi városban működött). Csuti monostor Kovácsinak a Királyi városig terjedő északi harmadát 1264-ben IV. Béla király a csuti premontrei monostornak adományozta, azért ezt a részt a Csuti monostor falujának is nevezték. Krea alkotók boltja Kézimunka és kreatív bolt 2500 Esztergom, Terézia u. 3. Tel.: 0670 336 4892 e-mail: kreaalkotokboltja@citromail.hu Nyitva tartás: H-P: 8-17; Szó: 8-14 Újfalu (Nova-Villa) A városrész Kovácsi szomszédja volt, melynek fő épülete az 1231-ben már fennálló Szent Domonkos-templom. Magának Újfalu településnek középkori régészeti emlékei hosszú területen - a hegy lábánál - kerülnek elő. Örmény Már a tatárjárás előtt örmény kereskedők és mesteremberek települése volt. Plébániatemplomát, amely a mai Esze Tamás utca táján állt, Keresztelő Szent János tiszteletére építették. Később beleolvadt a tatárjárás után kiterjeszkedő Szentanna kerületbe. Szentanna Nevét az Ágoston rendi szerzetesek 1272-ben alapított Szent Annáról nevezett templomáról és monostoráról nyerte, amely a főút (Bajcsy-Zsilinszky út) nagy kanyarulatánál, a Szent Tamáshegy lábánál állott. Hévíz vagy Tapolca A városrész a Szent Tamás-hegy és a Kis- Duna között terült el. A hegy lábánál fakadó hévízforrások vize tóvá szélesedett (a mai városközpont helyén). Itt a tó mellett állt III. Béla király felesége által a forrásvízre épített, Magyarország legrégebbi nyilvános közfürdője. Szent Tamás Prépostság Templomát a XII. század végén III. Béla király vagy Jób érsek építtette a vértanúhalált halt (1170) Becket Szent Tamás canterburyi érsek tiszteletére. A hegy fokán álló templom alapfalának részletét a közelmúltban tárták fel. Közelében álltak a társaskáptalan kano- nokjainak házai, a keleti lankás hegylejtőn pedig jobbágyok települése, kertek és szőlők voltak. Libád A település a Szent Tamás-hegy és a Várhegy közti völgyben terül el. Valószínűleg a városrész plébániatemploma volt az oklevélben először 1331-ben szereplő Szent Ambrus-templom, maga a település az esztergomi káptalan birtoka volt. Petény vagy Petyen városrész a Várhegytől északra a Du- na-parton terült el. Ezen keresztül vezetett a forgalmas közút a környék legfontosabb dunai átkelőhelyéhez, a híres kakati révhez (Kákát a mai Párkány város Árpád-kori előzménye volt). Szentgyörgymező A városrész a zöld mezei Szent György prépostság körül terült el. A prépostsá- got (melynek temploma a mai plébánia- templom helyén állt) még a XII. században alapíthatták, bár első hiteles említése csak 1230-ból ismert. Sziget Itt a bencés rendi apácák valószínűleg a XI. század elején alapított monostorának és templomának maradványait tárták fel a régészek. A háromhajós Árpád-kori templom mellett a monostor, annak udvarán egy temetőkápolna maradványai és egyéb értékes régészeti leletek láttak napvilágot, s egyúttal a feltárás során a kolostor melletti településhez tartozó építmények részletei is előkerültek. Fenyérd (Fenerd) A várostól már kissé távolabb, a dombok között a Csurgó-kút völgyébe települt. A többi, még távolabb fekvő település - Peszér, Urkuta, Zamárd és Ákospalota - bár Esztergomhoz számították, különálló falvak voltak. (Horváth István munkája alapján összeállította Pöltl Zoltán) MEDÚZA restaurant grill Esztergom, Táncsics M. u. 2. (A Maria Valeria hid esztergomi hídfőjénél) Nyitvatartás: minden nap 12-22-ig Tel.: 0670/251-0353 Éttermünk naponta hangulatos környezetben, különleges ételekkel, nagy italválasztékkal várja vendégeit! Családi, baráti összejövetelekre, céges rendezvényekre asztalfoglalás 40 főig. hídlap 33
