Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-12-06 / 48. szám

helyi história

Esztergom felfedezése, avagy a hely története

Kápolnák kertje

Pöltl Zoltán

Oly sok esztergomi templom után a Belvárosi temetőben lévő kápolnákra is sort kerít a Hídlap helytörténeti rovata. Az épületek históriája nem egyszerű, sőt mi több, szerves összefüggésben van a város elmúlt kétszáz éves történetével is, a kápolnák kertje tehát többet rejt, mint elsőre látnánk, Esztergom és az itteni egyházmegye össze-össze- fonódó régmúltja elevenedhet meg az olvasó előtt.

A megyei levéltártól kapott anyagok közül leginkább Prokopp Gyula levéltári kutató 1974-es keltezésű írása emelkedik ki azok közül, melyek erről az építményről szólnak. Itt olvashatjuk, hogy a kápolna történetének ismertetése előtt tudnunk kell, hogy az eredeti Jó Pásztor-kápolna nem azonos a jelenleg e néven ismert kápolnával. Az eredeti épület ma is áll ugyan a Belvárosi temető bejáratánál, de ez már nem szolgál kápolnai célokra, hanem a temető ravatalozója. Ez 1734-ben, az akkor megtartott népmissziót követően a hívek adományaiból épült. A homlokzaton latin feliraton a következő olvasható: „Hálából a Szentháromság, Szűz Mária és India nagy apostolának, Xavéri Szent Ferencnek tiszteletére Esztergom szabad királyi város 1734-ben”. A kápolnát Mayer Krisztián, helybéli építőmester tervei szerint húzták fel, és elnevezték misz- sziós kápolnának. Prokoppné Stengi Marianna 1991-ben írt az Esztergom és vidékében az épületről: „A homlokzat tengelyében nyílik a szegmentíves kőkeretes kapu, amely felett vízszintes párkányzat hívja fel a figyelmet az e felett befalazott dedikációs feliratra, amelyet nemes vonalú antikva betűkkel véstek a

vörösmárvány táblára. Az erőteljes koronázó párkány felett kétszer megtört íves záródású, csigavonallal közrezárt oromzat emelkedik a középen lant-alakú ablakkal. A nyeregtetőn kétszintes kis fa harangtorony áll, íves barokk sisakkal. A belső berendezés hollétéről nem tudunk, de az bizonyos, hogy egészen 1892-ig mondtak itt szentmiséket.”

A Belvárosi temető ma is meglévő téglakerítését az 1869-1876 közötti években építették, ez foglalja egybe a korábban két különálló temetőt. A mai Jó Pásztor-kápolna területét 1892. szeptember 29-én vásárolta meg a város nevében Helcz Antal polgármester, s ez a hely az adásvételi szerződés aláírásakor szőlővel volt beültetve. A korabeli iratokból kiderült, hogy a terület megszerzésekor még nem tervezték az új kápolna építését, azt csak később 1898. július 13-án kezdemé-