Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-11-29 / 47. szám

helyi história

dor 1831. szeptember 13-án hunyt el. A kereszt megáldása után még volt mit tenni a templom építése ügyében, a folytatásnak köszönhetően Isten eme házának építését 1837-ben fejezték be véglegesen.

gomban is lakott, s az ő nevéről hívják ma is azt az utcát, melyben egykor háza állott, Sissay-köznek. Hogy Sissay neje nagy tisztelője volt szent Annának, azt tanúsítja a templomban végzendő szent misékre 1837-ben tett 210 forintnyi ájtatos alapítványa, továbbá az az ezüst kehely, melyet a templomnak 1838-ban ajándékozott. A kelyhen e felirat van: Morvay Franciska, Sissay Dávid özvegye az esztergomi szent Anna rotunda-templomnak 1838.”

EZEN A TERÉN Í00ADIA ESZTERGOM NÉPE j

1920. május is.-aa 1

.RUDNAY SÁNDOR HERCEGPRÍMÁST,

aki nagy szombatból Esztergomba 1

KELTEZTE VISSZA AZ ORSZÁG EGYHÁZj|fÖ?PONTjÁr I

4 v. f’’ . V * I

Na tomtc namestí ie.maJa raco o§trihomcai<!a vita; il

arcibískupa-prínasa

AI.EXANDR4 RUDNAYA, '

KTCRY VRaTII CIRKE'.'NÉ Sffiio KÍ AJINY

Z TRNAVY DO C5TRÍH0MU.

EZT AZ pILEKTABLATA RWMV SÁNDOR 1

j kulturális es városvédő EctEsöLli állította, «I

í MEGEÍJLEKEZÍÍ A VAROS OjjAf PÍTÉ'ÉsEK KEZDETÉRŐL J i E5 HALaSOL MINDAZOKNAK. AKIK A NEHEZ iDÖKREN 1

j - OTTHONT ADTAK AZ ESZTERGOMI FKSEkÉKKEK

i RaMVTAÚ TABujJ ÖSABIL KUl'URNI a RCHRANÁRSKY SPGLOK I ALEXANDRA RÜONAJA NA RIMÁT ZNOVLvYbuDOVaNIA mlataÍ ( * * VB»KÍ TTflKTORI V UZKYCH GaSOCH 1

I POSmTOVALI SOMOV OSTRIHOMSKT.'I ARC1BISKUP0M. (

•'1995*

A templom építése

Az 1901-es keltezésű kötet írója aztán egy egészen pózai indokot is említ. „A legvalószínűbb az, hogy Rudnayt az indította a templom építésére, hogy a város déli részén folyton szaporodó lakosságnak, mely úgy a belvárosi, mint a Ferencrendűek templomától is elég távol esik, legyen egyháza, hol minél köny- nyebben részt vehessen az istentiszteletben.”

A Szent Anna-templom építésére Rudnay Sándor érsek 80 ezer forintot áldozott, s a várostól csupán annyit kért, hogy a templom környékén lakó hívek homokot, vizet, követ szállítsanak, s a város a szükséges téglának egy részét adja oda. Az alapok ásása 1828. május 12-én kezdődött, az alapkő letétele ez év július 2-án történt meg. Ezután három éven át Packh János, a Bazilika egyik tervezőjének és prímási építészének vezetése mellett nagy gyorsasággal folyt a munka. A templom kupolájának keresztjét 1831. szeptember 7-én áldották meg az ünnepélyes felhelyezésnél. Az idézett könyv megemlíti, hogy a keresztfeltevés örömünnepét nagy szomorúság követte; a kereszt megáldása volt utolsó egyházi ténykedése Rudnaynak, aki a szertartások alatt valószínűleg meghűlt, gutaütés érte, bár arra is vannak korabeli információk, hogy a városban ekkor tomboló kolera döntötte ágynak. Rudnay SánA templom különleges kialakítása

Most pedig nézzük a csodás építmény számos erényét. A legszembetűnőbb a cikkünk elején is említett kupola, melyről a Bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából kiadott Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis III. című könyvben Pattan- tyús-Ábrahám Ádám így ír: „Packh-kal kapcsolatban még egy érdekes újdonságról kell szót ejteni, ami ugyan csak laza kapcsolatban van a Bazilikával. Rudnay érsek megbízta az esztergomi Szent Anna templom megtervezésével. Azon felül, hogy ez a körtemplom a magyar neoklasszicista építészet egyik gyöngyszeme, egy műszaki érdekességgel is rendelkezik: a falazott kupola feletti külső kupolahéjat az akkori szakmai szokásokkal ellentétben nem hagyományos rudakból és gerendákból szerkesztett faszerkezettel alakította ki, hanem egy alsó gerenda koszorúra és egy felső gerenda gyűrűre illesztett, sugárirányban elhelyezkedő, úgynevezett de l’Orme-tartók tartják a héjazatot. A de l’Orme-tartókat, vagyis magyarul „ramonádokat” íves tartókként használták, oly módon, hogy 3-4 deszkát, illetve pallót álló helyzetben összecsavaroztak, illetve szegeztek, és utána a szegélyüket ívesre fűrészelték. A ramonádoknak többféle fel- használása is volt, például boltozatok zsaluzásánál, vagy faboltozatok bordáiként is alkalmazták őket, de külső kupolahéj alátámasztására hazánkban Packh előtt még nem volt példa.”

Ennek megfelelően nemcsak, mint a szokásostól eltérő kinézetű keresztény templom- • ra, de kora legújabb építészeti technológiáit tartalmazó struktúrát is megcsodálhatjuk a Szent An- na-templomot. Eme építészeti kompozíció számos jegyében kötődik a klasszicizmushoz. Az impozáns hatást növeli a homloktérben látható hat görög dór oszlop, az azok által tartott előcsarnok és a mindezek fölött lévő timpanon, melyre az alapító óriási címerét helyezték. Az előcsarnok két oldalán a templomkertben egy-egy 2,5 méter magas angyal áll, mely szobrok alkotója az idézett könyvben csak, mint „Herczeg, magyar származású bécsi szobrász” szerepel. A közel 800 főt befogadni képes templom főoltárképét Hesz János Mihály festette. A templomhoz tartozó harangtoronyban lévő harangok a Mária Terézia-féle vártemplom tornyából származnak, a nagyobbik harangon Szent Ferenc alakja látható, a kisebbiken a Bol- dogságos Szűz képe van.