Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-11-29 / 47. szám

helyi história dor 1831. szeptember 13-án hunyt el. A kereszt megáldása után még volt mit tenni a templom építése ügyében, a foly­tatásnak köszönhetően Isten eme házának építését 1837-ben fejezték be véglegesen. gomban is lakott, s az ő nevéről hívják ma is azt az utcát, melyben egykor háza állott, Sissay-köznek. Hogy Sissay neje nagy tisztelője volt szent Annának, azt tanúsítja a templomban végzendő szent misékre 1837-ben tett 210 fo­rintnyi ájtatos alapítványa, továbbá az az ezüst kehely, melyet a templom­nak 1838-ban ajándékozott. A kelyhen e felirat van: Morvay Franciska, Sissay Dávid özvegye az esztergomi szent Anna rotunda-templomnak 1838.” EZEN A TERÉN Í00ADIA ESZTERGOM NÉPE j 1920. május is.-aa 1 .RUDNAY SÁNDOR HERCEGPRÍMÁST, aki nagy szombatból Esztergomba 1 KELTEZTE VISSZA AZ ORSZÁG EGYHÁZj|fÖ?PONTjÁr I 4 v. f’’ . V * I Na tomtc namestí ie.maJa raco o§trihomcai<!a vita; il arcibískupa-prínasa AI.EXANDR4 RUDNAYA, ' KTCRY VRaTII CIRKE'.'NÉ Sffiio KÍ AJINY Z TRNAVY DO C5TRÍH0MU. EZT AZ pILEKTABLATA RWMV SÁNDOR 1 j kulturális es városvédő EctEsöLli állította, «I í MEGEÍJLEKEZÍÍ A VAROS OjjAf PÍTÉ'ÉsEK KEZDETÉRŐL J i E5 HALaSOL MINDAZOKNAK. AKIK A NEHEZ iDÖKREN 1 j - OTTHONT ADTAK AZ ESZTERGOMI FKSEkÉKKEK i RaMVTAÚ TABujJ ÖSABIL KUl'URNI a RCHRANÁRSKY SPGLOK I ALEXANDRA RÜONAJA NA RIMÁT ZNOVLvYbuDOVaNIA mlataÍ ( * * VB»KÍ TTflKTORI V UZKYCH GaSOCH 1 I POSmTOVALI SOMOV OSTRIHOMSKT.'I ARC1BISKUP0M. ( •'1995* A templom építése Az 1901-es keltezésű kötet írója aztán egy egészen pózai indo­kot is említ. „A legvalószínűbb az, hogy Rudnayt az indította a templom építésére, hogy a város déli részén folyton szapo­rodó lakosságnak, mely úgy a belvárosi, mint a Ferencrendűek templomától is elég távol esik, legyen egyháza, hol minél köny- nyebben részt vehessen az istentiszteletben.” A Szent Anna-templom építésére Rudnay Sándor érsek 80 ezer forintot áldozott, s a várostól csupán annyit kért, hogy a templom környékén lakó hívek homokot, vizet, követ szállít­sanak, s a város a szükséges téglának egy részét adja oda. Az alapok ásása 1828. május 12-én kezdődött, az alapkő letéte­le ez év július 2-án történt meg. Ezután három éven át Packh János, a Bazilika egyik tervezőjének és prímási építészének vezetése mellett nagy gyorsasággal folyt a munka. A temp­lom kupolájának keresztjét 1831. szeptember 7-én áldották meg az ünnepélyes felhelyezésnél. Az idézett könyv megem­líti, hogy a keresztfeltevés örömünnepét nagy szomorúság követte; a kereszt megáldása volt utolsó egyházi ténykedése Rudnaynak, aki a szertartások alatt valószínűleg meghűlt, gu­taütés érte, bár arra is vannak korabeli információk, hogy a városban ekkor tomboló kolera döntötte ágynak. Rudnay Sán­A templom különleges kialakítása Most pedig nézzük a csodás építmény számos erényét. A leg­szembetűnőbb a cikkünk elején is említett kupola, melyről a Bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából kiadott Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis III. című könyvben Pattan- tyús-Ábrahám Ádám így ír: „Packh-kal kapcsolatban még egy érdekes újdonságról kell szót ejteni, ami ugyan csak laza kap­csolatban van a Bazilikával. Rudnay érsek megbízta az eszter­gomi Szent Anna templom megtervezésével. Azon felül, hogy ez a körtemplom a magyar neoklasszicista építészet egyik gyöngyszeme, egy műszaki érdekességgel is rendelkezik: a fa­lazott kupola feletti külső kupolahéjat az akkori szakmai szo­kásokkal ellentétben nem hagyományos rudakból és geren­dákból szerkesztett faszerkezettel alakította ki, hanem egy alsó gerenda koszorúra és egy felső gerenda gyű­rűre illesztett, sugárirányban elhelyezkedő, úgy­nevezett de l’Orme-tartók tartják a héjazatot. A de l’Orme-tartókat, vagyis magyarul „ramonádokat” íves tartókként használták, oly módon, hogy 3-4 deszkát, illetve pallót álló helyzetben összecsava­roztak, illetve szegeztek, és utána a szegélyüket ívesre fűrészelték. A ramonádoknak többféle fel- használása is volt, például boltozatok zsaluzásá­nál, vagy faboltozatok bordáiként is alkalmazták őket, de külső kupolahéj alátámasztására hazánk­ban Packh előtt még nem volt példa.” Ennek megfelelően nem­csak, mint a szokásos­tól eltérő kinézetű keresztény templom- • ra, de kora legújabb építészeti technológi­áit tartalmazó struktú­rát is megcsodálhatjuk a Szent An- na-templomot. Eme építészeti kom­pozíció számos jegyében kötődik a klasszicizmushoz. Az impozáns ha­tást növeli a homloktérben látható hat görög dór oszlop, az azok által tartott előcsarnok és a mindezek fö­lött lévő timpanon, melyre az alapí­tó óriási címerét helyezték. Az elő­csarnok két oldalán a templomkert­ben egy-egy 2,5 méter magas angyal áll, mely szobrok alkotója az idézett könyvben csak, mint „Herczeg, ma­gyar származású bécsi szobrász” szerepel. A közel 800 főt befogadni képes templom főoltárképét Hesz János Mihály festette. A templom­hoz tartozó harangtoronyban lévő harangok a Mária Terézia-féle vár­templom tornyából származnak, a nagyobbik harangon Szent Ferenc alakja látható, a kisebbiken a Bol- dogságos Szűz képe van.

Next

/
Thumbnails
Contents