Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-11-22 / 46. szám

címlapon Védegylet varosunkért Gulya István Az utóbbi esztendőkben egyre rosszabb mutatókat „produkáló" magyarországi gazdaság - a kormány jó ideje tartó koncepciót­lanságára ráerősített a jelenlegi világgazdasági válsághelyzet - életünk minden területére kihat. Mindenkit érint. Esztergomban már most tenni kívánnak a káros folyamatok ellen, a „pénz, pari­pa, fegyver"közmondásos háromsága mellett elsősorban az em­berek szolidaritására alapozva. Helyben ugyanis nem a bármifé­le hovatartozás az elsődleges, hanem az esztergomiság. É llovasokból sereghajtók lettünk - írja a Hídlap előző számá­ban ajánlott könyvében Matolcsy György - és pártállás nél­kül egyet kell értenünk vele, és megállapítását tekintve nem az a legnagyobb probléma, hogy nemzeti büszkeségünk csorbul (sajnos, persze az is), miszerint a közép-európai régió zászlósha­jójaként úgy kaptunk léket, hogy azt az (arra a választásunkkal felhatalmazott) illetékesek tétlenül szemlélték. Nézték, hogyan dől be az ár, egyenesen a nyakunkba. Mert a világkrach és az annak nyomán születő hazai reakciók rá­világítottak: senki sem marad érintetlenül. Mindenki már most érintve van, vagy a közeljövőben sajnálatosan, de mindenkép­pen érintve lesz. Az képezheti (értelmes, nem a médianyilvános­ságnak, vagy a hatalommegőrző kommunikációnak szóló) vita tárgyát, hogy milyen gazdaságélénkítő, pénzügyi intézkedése­ket szükséges, érdemes hozni. Az viszont nem, hogy megoldás kulcsa - úgymond - az emberi tényező. Amennyiben képes ér­vényesülni a szolidaritás, az összetartozás, az egymás segítésé­nek elve, akkor „megúszhatjuk". Vagy jó eséllyel lehetünk túl a nehézségeken. Sőt: még nyerhetünk is vele, emberi nexusaink megerősítése által. Mindennek kapcsán azonban tisztában kell lennünk azzal, minden helyben múlik, a személyességen, a sze­mélyes kapcsolatokon. A kapocs szerepe Az ember - általában - szereti azt a helyet, azt a települést, ahol él. Máskülönben nem ott élne. Szűkebb hazájának, ottho­nának hívja. Esztergom - és talán megengedhető ennyi rész­rehajlás nekem - különleges város. Ezeresztendős történelme során kijutott itt a jóból és a rosszból egy mértékben. Minden­féle meghatározó vonatkozásai mellett mindkettő ahhoz járult hozzá, hogy tartalma legyen az esztergomiságnak. Inkább érez­hető, átélhető tartalmisága, mintsem gondolati úton precízen levezethető. Azt tudjuk, hogy Esztergom szellemi, gazdasági, kulturális, törté­nelmi és infrastrukturális értelemben is a hidak városa. A város a Mária Valéria átkelővel, egyházi központjával, vezető regionális szerepével, geopolitikai helyzetével szimbolikus és valós gazda­sági, földrajzi értelemben is kapcsolódási pont, átjáró a külön­böző történelmi korok, tájegységek, országok, kultúrák - és ami a legfontosabb: az emberek között. Átjáró és kapocs. A történe­lem által ráhagyományozott szerepe, illetve a mai (európai uniós korszaki) kihívás szerinti megfelelés által Esztergom olyan össze­kötő kapocs, amely összefogja az itt élőket. Ebben az értelem­ben, a nálunk is történelminek mondott gazdasági világválság idején, a város a szolidaritás és az együttműködés fontosságára irányíthatja rá a figyelmet. A gazdasági nehézség időszakában az „esztergomi modell" lehet az első olyan példa Magyarorszá­gon, amely rávilágít arra, hogy a problémák leküzdése nemcsak az emberek feje felett meghozott, kényszerű megszorításokkal, hanem lehetőségként vett, önként vállalt, kölcsönös segítség- nyújtással és tettrekészséggel is elérhető. Bízni egymásban, hinni közös érdekeinkben Ennek letéteményese a „Védegylet városunkért - EsztergorrV'el- nevezésű kezdeményezés. A helyi gazdaságélénkítési program eme eleme nem a száraz számokról, a forrásmegosztásról, az infrastruktúráról, hanem valami egészen másról: a közös fellé­pésről, a szolidaritásról és a lakossági összefogás szükségessé­géről szól. Ma azt látjuk, hogy a kormány főként a statisztikákat figyeli, hi­ánycsökkentésről, nemzetiössztermék-adatokról, százmilliár­dos bankmentő csomagról beszél, mintha egy országot nem is az ott élő emberek, hanem a makrogazdasági mutatók és a pénzügyi rendelkezések töltenék meg élettel. Természetesen 8 hídlap

Next

/
Thumbnails
Contents