Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-11-22 / 46. szám
címlapon ez utóbbi szempontok is fontosak, de mégsem a leglényegesebbek. Egy ország másról kell hogy szóljon. Egy ország fejlődésének kulcsa az emberek egymás közötti kölcsönös felelősségvállalása és szolidaritása. A felelősség és szolidaritás szavak itt elsősorban nem áldozatot, hanem lehetőséget jelentenek. Az együttműködés lehetőségét. Esztergom most újra szeretné megerősíteni a kölcsönös szolidaritást. Helyben maradni, értéket teremteni A város egy olyan széles lakossági összefogáson alapuló szolidaritási mozgalom, helyi védegylet életre hívását szorgalmazza, ahová bárki szabadon csatlakozhat, annak érdekében, hogy megtapasztalja: adni és kapni egyaránt jó. Az egyének jóléte az egyénekből összeálló közösség jólétét, mindannyiunk jólétét eredményezi - végső soron gyermekeink jólétét és biztonságát garantálja. Például: „Iskola után, délutánonként kezdtem dolgozni édesapám üzletében. Ma én viszem a család másik boltját. Kis, szerény üzlet a miénk, sokan járnak ide az utcából. Ha minden utcabéli idejárna, valamelyikük gyerekét felvehetném iskolaszünetekben kisegítő munkára. Nem járna rosszul ő sem, a családja sem én sem.". Vagy: „Mióta megnyitottam, folyton figyelem, mit és hogyan szeretnek a vendégeim. Az ízlésükhöz alkalmazkodott a konyhánk. Ilyen odafigyelésre másutt nem találnak. Ezért vásárolom Esztergomban a hozzávalókat. Mert mások is figyelnek - rám. Azt adom, amit kapok. És az Esztergomban mindig jó." De írhatnánk ezt is:„Esztergomi humánszakos pedagógus vagyok. Nemzedékeket okítottam az ismeretekre, leginkább: a szépre és a jóra. Arra, hogy szeressék a városukat. Most, hogy unokám a felsőoktatásba készül, esztergomi nyelvtanárt keresek. Megtanul angolul, de Esztergomot sem felejti el. Ahogy én sem, hiszen Esztergom az első." Nem minden alap nélkül tartják úgy, hogy a magyar emberek márka-hűek. Ragaszkodnak ahhoz, amit megszerettek. Esztergom esetében maga a város lehetne az a„márka", ami iránt a tartós kötődésüket kifejezik. És tulajdonképpen mindennek kézzelfogható alapja a helyben vásárolt kenyér - vagy igénybe vett magántanári óra. Esztergom-kártya Az összetartozást szimbolizálja és a maga módján erősíti az úgynevezett Esztergom-kártya, ami a védegyleti program egyik első konkrétumaként a város támogatásával kerül bevezetésre. Ennek használatával az esztergomiak kedvezményesen vásárolhatnak majd a helybéli vállalkozásoktól, melyek forgalma ekképpen jótékonyan növekedhet. A helyi cégek megnövő forgalma, több megrendelése munkahelyeket és bevételeket, a város közösségének pedig több iparűzési adót és kevesebb szociális kiadást jelent majd. Az így befolyt többlet- összeget a város gazdaságfejlesztési intézkedésekre, közösségi szolgáltatásokra fordítaná. A kártyatulajdonosok ezek mellett kedvezményes áron jutnának hozzá a legtöbb város által kínált közösségi szolgáltatáshoz (például: parkolás, távfűtés, fürdőszolgáltatás). Az„esztergomi modell" lényege, hogy a lakosság úgy vehet részt a gazdaság fejlesztésében, hogy közben nem kerül plusz teher a vállára, sőt az „üzlettel" tulajdonképpen mindenki jól jár. Hiszen mindenféle szükségletre így is, úgy is költünk, kell a kifli, kell a tej, kell a ruházkodásra, a szolgáltatásokra pénzt fordítani - akkor miért ne oldjuk meg helyben? Esztergom így megmutathatja, hogy az összehangolatlan érdekek külön-külön való érvényesítése helyett jobban járunk, ha együtt lépünk fel közös gondjaink megoldása érdekében. Jó példával mások előtt Bár a védegylet a város lakóinak anyagi boldoguláséról is szól, fontos elmondani, hogy a mozgalomhoz való csatlakozás esetében mégsem kizárólag a pénzügyeken van a hangsúly. A szolidaritás ugyanis nem pénz, hanem hozzáállás és gondolkodásmód kérdése. A kezdeményezés lényege a lokálpatriotizmus, annak elismerése, hogy Esztergom jövője a mi és gyermekeink közös jövője is egyben. Az önkormányzat meg kell, hogy adja a mozgalomnak a kezdő lökést, annak azonban alapvetően alulról építkező, a párt- politikától független kezdeményezésként kell megerősödnie. A mozgalomból ezért ki kell zárni az ellenségeskedést, a csatározásokat, az ügyeskedőket, a kicsinyes hatalmi harcokat, a bürokratikus testületeket és bizottságokat. A mozgalom csakis akkor működhet sikeresen, ha tagjai közt megszűnnek a különbségek. Ha a védegyletet a saját lakóhelyük jobbá tételében érdekelt esztergomiak alkotják. Úgyhogy: „hajrá, Esztergom, hajrá, esztergomiak!" hídlap 9
