Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-10-11 / 40. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Református templom az érseki városban Pöltl Zoltán Október a reformáció hónapja, október 31. pedig a reformáció ünnepe. Helytörténeti sorozatunkban ennek kapcsán adjuk közre az esztergomi református templom történetét. A z esztergomi protestáns egyházakról, az evangélikus és a református gyülekezetekről a Híd- lap egy korábbi számában már lehetett olvasni, az előbbiekről Molnár Gyula lelkész könyve alapján adtunk közre cikket. Ezúttal Németh Györgyi „Az esztergomi református egyház első évtizede” című kötetében leírtakra támaszkodva tárjuk fel a református templom történetét. A kötet szerint a városban a 16. században ugyan kitiltották a protestánsokat, de a 19. században ez a valláspolitikai trend enyhült, ekkor telepedett le Esztergomban az első református vallásé ember, Molnár Pál, gyógykovács. Molnár az istentiszteletekre a Pilismaróti Református Egyházközségbe járt, és számos adománnyal támogatta a pilismaróti közösséget, erről az ottani jegyzőkönyvek emlékeznek meg. Szintén itt jegyezték fel az első református keresztelést és házasságkötést Esztergomból, ahol ekkor még nem volt protestáns gyülekezet. A Bach-korszakban, egészen pontosan 1857-ben már 64 református lakott Esztergomban, 1878-ban pedig Esztergom Pilismarót fiókegyháza Párkánnyal együtt 256 főt számlált. Az Esztergomi Református Egyházközség megalakulását megelőzte a folyamatosan növekvő számú protestánsok önállósodásának igénye. A gyülekezet alapítási dátuma 1881. május 10-e, a gyülekezet deklaráló gyűlés pedig ugyanez év augusztus 15-én volt. A templom építésének ügye már az első presbiteri üléseken szóba került, a hitközség egy ideig - a helytörténeti rovatunkban nemrég említett - főtér melletti reáliskola egyik termében, illetve a Vármegyeháza nagytermében tartott istentiszteleteket. Később egy magánszemélytől bérelt a gyülekezet helyiséget az istentiszteletek megtartására, ekkor már „A református hitközség imaháza” felirat jelezte a helytörténeti írásban meg nem nevezett helyen a gyülekezet bázisát. Mindeközben megkezdődött a majdani templom építésére szánt összeg gyűjtése, melyet tulajdonképpen az ország egészét érintő levelezésben szorgalmaztak az esztergomi reformátusok. A segélykérő levelek hatására nagy visszhangja volt mindenhol az esztergomi protestánsok törekvéseinek, számos adomány érkezett. A templom és lelkészlakás részére a gyülekezet vezetősége, a presbitérum egy belvárosi telket választott, melyet Sorecz József és neje, Nagy Júlia birtokolt. Az adásvételi szerződést 1882. augusztus 20-án kötötték meg, az irat szerint az ingatlant, melyen ház, udvar, kert, présház, pince, istálló, kút és fila- gória volt található, 7500 forintért adták el a gyülekezetnek. A vétel 32 hídlap
