Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-10-11 / 40. szám
helyi história folytatása volt az ugyancsak a Sorecz család tulajdonába tartozó arany- és előhegy! szőlőskert megvásárlása. Ez utóbbi ingatlan bevételi forrást is hozott a gyülekezetnek, melynek vezetősége úgy döntött, hogy a szőlő évi termését nyilvános árverésen teszik pénzzé. Ez később módosult, a szüretek után a termést helyi boregyleteknek adták el. A szőlőskert gondozását vincellérnek adták ki, aki a korabeli lejegyzések szerint például 1885-ben 30 hektoliter vörös- és 43 hektoliter fehérbort készített az itt szüretelt szőlőből. Az eklézsia az ingatlanon található építményeket és más hasznosítható telekrészeket is bérbe adott, az így befolyó pénz azonban továbbra is kevés volt a templom megépítéséhez. Széki Aladár, a gyülekezet lelkésze ezért 1883. augusztus 23-án missziós körútra indult az országban. A püspöki engedéllyel végzett adománygyűjtés a dunántúli, tiszántúli, erdélyi helyeken történt, megfordult többek között Cegléden, Nagyabonynan, Monoron, Gyöngyösön, Jászberényben, Tiszanánán, Átányban, Miskolcon, Füzesabonyban, Egerben, Tiszafüreden, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Dombrádon, Kisvárdán, Böszörményben, Hadházán és Debrecenben is. A négy hónapig tartó missziós körúton 1547 forint, továbbá 18 korona gyűlt össze, a pénzt a helybéli Kereskedelmi és Iparbanknál helyezték el. Az így megszerzett összeghez és a hívek további adományaihoz az országos egyház is adott támogatást. A templom építésével Húth Miklós és Marterstock József szentgyörgymezői vállalkozókat bízta meg a gyülekezet. A hívek támogatása nem csak pénzben, hanem természetbeni adományokban is megnyilvánult. Erről így ír a krónikás: „Ehrenvald Mór helybeli izraelita lakos, a bánya bérlője a templom építéséhez szükséges követ ingyen szállította az egyháznak. Ugyancsak nagy segítsze, köztük sok különlegesen értékes darab. Az ország gyülekezeteihez intézett „Kérelem” hatására például a sárospataki hívők az esztergomi reformátusoknak ajándékozták az úgynevezett Rákóczi-kupát, a vésetekkel díszített, ezüstből készült, fedeles pohár ekkor már közel kétszáz éve állt a református egyház „szolgálatában". Ugyancsak távolabbi gyülekezetekből adományoztak felszereléseket az esztergomi protestánsoknak az úrvacsoraosztásnál használatos bortartót és kannát, de így került Esztergomba egy ezüst pohár Szomorról, úrasztal a kis-váczi reformátusoktól, keresztelő kanna Burián Jánostól, az átányi eklézsiától pedig a szintén úrvacsorához használatos aranyozott ezüst kehely. Az esztergomi református hitközségben a már említett Széki Aladár mellett a 19. század végén Nagy Sándor, Gyalókay Béla, Gartsik-Nagysallai István és Páli Sándor szolgált. A 20. században Csizmadia Dániel, Bartha Tibor, 1981-től Németh Lajos, majd 2003 decemberétől (a jelenleg is itt szolgáló) Ágoston Csaba lett a gyülekezet lelkipásztora. séget jelentett az építkezésnél Vendland Károlynak, a lábatlani cementgyár igazgatójának 40 zsáknyi román cement adománya.” Az említett írásból az is kiderül, hogy a gyülekezet a pesti haranggyárba ment a templomhoz szükséges eszközök beszerzéséért, ott két haranA reformáció ünnepét minden év október 31-én tartják. Ezen a napon az esztergomi reformátusok Petőfi Sándor utcában lévő templomában délelőtt 10 órakor Révfalviné Budai Julianna lelkész tart istentiszteletet. Ugyancsak e napon, este 6 órakor Herczeg Pál professzor vezeti az ünnepi istentiszteletet. got vásároltak, összesen 647 korabeli forintért. A templom avatási ünnepségére 1889. június 16-án került sor. A ceremónián Pap Gábor dunántúli református püspök prédikált, de külön felkérésre az avatón részt vett a katolikus bíboros, érsek, hercegprímás is. Az épület tehát elkészült, az istentiszteletekhez szükséges kegytárgyak pedig ugyancsak adományokból gyűltek öszAz önkormányzat 2007. decemberében adta vissza a kálvinista közösségtől a hatvanas évek elején elrabolt telkét. Az egykori nővérszállót szociális célokra hasznosítják az esztergomi reformátusok. \ Rákóczi kupa hídlap 33
