Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-10-11 / 40. szám
címlapon A levelet követően Orbán Viktor az 1998-as választások előestéjén - Meggyes Tamás meghívására - egy esztergomi polgári fórumon vett részt, és azon ígéretet tett az itteni embereknek, hogy miniszterelnökként mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elősegítse a Mária Valéria híd újjáépítését. ígéretét tettek követték. Először tárgyalt és megegyezett - a hasonlóképpen akkortájt megválasztott - Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő-kollégájával, illetve későbben az Európai Unióval, amely támogatásáról biztosította a „projektet". Ha ismét rendeltetésének megfelelően fog működni, helyreáll a kontinensnek a második világháború során megsérült és utolsóként csonkán árválkodó folyami átkelője, az unió hajlandónak mutatkozott arra, hogy harmadik félként áldozzon az építkezésre. így az egyeztetéseket követően ősszel, nem sokkal az 1998-as önkormányzati választást követően a Duna esztergomi szakaszán, a Rákóczi motoros fedélzetén aláírták a „híd-megállapodást". A hidat magyar, szlovák és uniós forrásokból egyenlő arányban finanszírozták. Ennek végeredménye, hogy 2001. október 11-én - vagyis napra pontosan hét esztendeje - a párkányi és az esztergomi emberek, a környék polgárai birtokukba vehették az átkelőt. Az ünnepélyes ceremónián a szalagot Mikulás Dzurinda szlovákiai, Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök, valamint az Európai Unió részéről Günter Verheugen, az unió bővítésért felelős biztosa vágta át. Az elkészült híd elsősorban a két határváros átkelője, hiszen belvárosokat köt össze. Ugyanakkor a két, addig zsákutca jellegű térség is kinyílt. Mint az átadás óta kiderült, nem csak egymás felé. Mára az esztergomi az egyik legforgalmasabb határátkelő, jóllehet a hídon 3,5 tonnás súlykorlátozás van érvényben, ami a teherszállítás lehetőségét kizárja, csak az autóbusz-közlekedés megengedett. A Mária Valéria híd egy kisrégió hídja, de megépülte olyan folyamatokat indított el az elmúlt évek során, melyek nemzetközi jelentőségűvé avatták. Ezért is mondják: „kapu Európára". A híd újjáépítésével párhuzamosan megszületett az Ister-Granum Eurorégió - a vidék két legnagyobb és legjelentősebb folyójának a latin nevéről, a Dunáról (Ister) és a Garamról (Granum) elkeresztelt, határokon átívelő együttműködési háló -, vele együtt az élet minden területét átható kooperáció. Az uniós támogatás és az újjáépítési szerződés a hídra, mint műtárgyra vonatkozott, azon kívül minden más kapcsolódó beruházás helyi érdem - így például a hídra le- és felvezető utak. Magyarországi állami forrásból és esztergomi önerőből született meg még tehát a Nagy-Duna sétányt a főúttal összekötő elkerülő út, a néphagyományban Tabán nevet kapott új híd a Kis-Dunán, amit a közelmúltban neveztek el Árpád-házi Szent Erzsébetről. Nagyberuházásként ide tartozott - a zömmel önerőből 6 hídlap Építési emlékek A hídépítésre kiírt tendert a Ganz-IS magyar-szlovák konzorcium nyerte, 11,7 millió eurós ajánlatával. Az acélszerkezeti elemek gyártását és beépítését a két magyar társaság végezte el, a két parti nyílást felújították, a másik hármat újra gyártották. A hajózási vízszint felett a korábbi 7,2 méteres űrszelvényt az új előírások szerint 9,5 méterre kellett növelni, így a mostani híd ívesebb lett a korábbinál. Az építkezés 2000. október 17-én kezdődött, az első hídelemet a magyarországi oldalon május 24-én, a másodikat, a szlovák oldalon június 29-én emelték a helyére. A 603 tonna súlyú utolsó ívet 2001. július 27-én vontatták a párkányi oldalon lévő szerelőpadról a helyére, két bárkával és három további alátámasztással, a beemelést a Clark Ádám úszódaru végezte. finanszírozott Árok utcai teljes felújítás, amikor is a falusias, légkábelekkel telezsúfolt, rosszul közlekedhető útból egy díszkövezettel ellátott, fákkal parkosított, szerviz-utakkal segített modern, jól autózható út vált. Illetve az új forgalmi rendszer előfutáraként a lámpás-benzinkutas Hősök terét körforgalommá építették át, s a megújult szakaszok mellé új díszkandeláberek és padok is kerültek. A Mária Valéria hídról levezető utak megépítésekor mesz- szemenően figyelembe vették az eredeti átkelő megjelenését. Nemcsak a hídra kerültek az egykori hangulatot idéző lámpák, hanem az utat szegélyező kandeláberek és az út menti járdák is historizáló jelleggel készültek el. A Táncsics utca és a Nagy-Duna sétányon vezető tehermentesítő út ezzel olyan, a hídhoz méltó arculatot kapott, amely a városba érkezőket pozitív benyomásokkal gazdagítja (különösen, ha elkészül az Augasziget élményfürdővel szemközti Mária Valéria Hotel). Városképi szempontból az építkezés fontos eredménye, hogy földbe kerültek a villany- vezetékek is. Mindez jelzi: az utak nem kizárólag az autósok számára épültek. ■■■■■■■■
