Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-09-13 / 36. szám
kultúra Szentpéteri Csilla és a 100 tagú cigányzenekar koncertjéről van szó, melyek, mint díjmentesen látogatható világszínvonalú nagyelőadások, valóban már a jövőbeni fesztiválok koncepciójából mutattak egy-egy szeletet. Előbbit augusztus 10-én a Mindszenty téren lehetett megtekinteni, az utóbbi, augusztus 17-én sorra került előadásnak a helyszíne is merőben új volt: a Bazilika oszlopcsarnoka, amely nagyon jó választásnak bizonyult. A 100 tagú cigányzenekar koncertje a nyár legsikeresebb előadása volt, amit körülbelül hétnyolcezren láttak. Meg merem kockáztatni, hogy Esztergomban ennyi ember az elmúlt húsz évben nem volt egy kulturális rendezvényen sem. Hasonló előadásra a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tízezer forintba került a belépőjegy. Ezeken kívül a Ladánybene 27, Charlie, Homonyik Sándor és a Republic koncertjére sem kellett idén jegyet váltani.- Pedig manapság semmit sem adnak ingyen. Miiyen gondolatok jártak a szervezők fejében, amikora belépő nélküli szuper- produkciókról döntöttek?- Egy kulturális rendezvényből nem csak közvetlenül lehet bevételt szerezni. Az igaz, hogy a városnak ki kellett fizetnie a rendezvényt, de ha azt reklámra költöttük volna, akkor nem lett volna ilyen hatékony, mint így hogy aki itt volt a környező településekről vagy távolabbról, az viszi a város jó hírét, így ez egyfajta városmarketing, ami népszerűsíti Esztergomot, jót tesz az imázsunknak. Ezeknek a magas színvonalú előadásoknak ezen kívül kulturális értéke is van, hat a lélekre, a szellemre, a gondolkodásmódra, és a közösségteremtő értéke is fontos, hiszen az emberek a rendezvényeken összetalálkoznak ismerőseikkel, beszélgetnek, jól érzik magukat. Az ingyenes rendezvényeknek mindemellett van egy olyan következménye is, hogy mivel az emberek úgy érzik, hogy az előadásra nem ment el a pénzük, ezért utána szívesebben ülnek be egy étterembe, sörözőbe, akik pedig messzebbről érkeznek, talán itt is töltik az éjszakát az egyik panzióban, tehát áttételesen a helyi kisvállalkozásoknak is hasznot hoz. Ez egy nagyon fontos és követendő irány a kulturális koncepciónkban.- Milyen elképzelések vannak még a jövőre nézve?- Ahhoz, hogy a város kulturális élete jó irányba változzon, mindenképpen szét kellene húzni az eseményeket, nem két hónapra koncentrálni, hanem tavasztól egészen őszig, akár egy szilveszteri Széchenyi téri közös ünnepléssel az év végéig, tematikusán, térben és időben is elkülönülve, egyes dátumokhoz kötve kellene megrendezni az egyes programokat. A súlypont természetesen továbbra is J augusztus húszadika környékére he- M lyeződne, hiszen Szent István napját ifl itt, mi tudjuk leghitelesebben megünnepelni. A Véleményem sze- rint az idei program- ból hiányoztak a népművészeti ele- p , mek, mint pél- / JS dául a mestersé- jj gek udvara. Volt j persze népmű- i vészeti fesztivál, / f " de ezen a részen , még erősíteni kell. E Ugyanakkor volt jazz, komolyze- könnyűzene, művészetek sétá- nya, borfesztivál is. Ezeket jövőre úgy szeretnénk csiszolni, hogy jobban kötnénk dátumokhoz, például Nagyboldogasszony napjához és egyéb keresztény ünnepekhez. A helyszíneken is tervezünk változásokat, hiszen a Kis Duna sétány nem a legalkalmasabb a kirakodóvásári funkcióra, hiszen nagyon szűk, nincs rálátás a portékára. A Bazilika oszlopcsarnoka nagyon bevált, ide mindenképpen tervezünk az ideihez hasonló színvonalas ingyenes nagyprodukciót, jövőre esetleg kettőt, amelyekre akár 10-15 ezer embert is várhatnánk.- Hány ember munkájának volt köszönhető a hatvanezres nézősereg több minikét hónapon át tartó szórakozása?- Annyira kevésnek, hogy sok hasonló cégnél el sem hinnék, hogy ez igaz. A szervezést állandó munkatársként nyolcán csináljuk, a szezonban a biztosításra, jegyszedésre, technikai munkákra alkalmi dolgozókat szerződtettünk, ösz- szesen legfeljebb negyven embert, ami szintén nagyon kevés.- Nem kerülhetjük el az anyagiak kérdését sem. Miből finanszírozták az Esztergomi Nyarat?- Az önkormányzat bizto- W , sította a szükséges forrásnak valamivel több mint a felét, ■f jóval nagyobb összeget, mint 1 korábban. Nagyon pozitívnak tartom, hogy a városvezetés is támogatja a kultúrát, és nem sajnálja a pénzt ezekre a rendezvényekre. Ezzel elindult egy szemlélet- váltás, ami akkor lesz eredményes, ha folytatódik ez az irány, és általánossá válik, hogy a kultúra ugyan nagyon sok pénzbe kerül, de ez befektetés a felnövekvő nemzedék érdekében, amire áldozni kell. A fennmaradó összeg pályázatokból és szponzori támogatásokból és egy kis hányada a belépőjegyekből jött össze. A legtöbb állami támogatás az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap Program, illetve a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pályázatain keresztül érkezett, a támogatók közül pedig a Magyar Suzuki Zrt.-t kell kiemelni. Generálkivitelező cég keres építőipari végzettséggel és tapasztalattal rendelkező, Esztergom, Kölcsey F. u. 17 termelés előkészítő munkatársat, esztergomi munkahelyre. Jelentkezni részletes önéletrajzzal a gag@mail.datanet.hu e-mail címen lehet. hídlap 23
