Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-09-13 / 36. szám
kultúra Történelmünk különleges kincsei Esztergom reneszánsz kincsei iiw^l »**»» Himmler Györgyi Szeptember 19-én nyílik a Bazilika kincstárában az esztergomi egyházi gyűjtemények reneszánsz kincseit bemutató kiállítás, amely november 15-ig várja a látogatókat. A Reneszánsz Év keretében megvalósuló tárlat olyan páratlan művelődéstörténeti emlékeket mutat be, amelyek európai perspektívából is egyedülállóak, másrészt sehol másutt nem láthatók. A kiállítás kapcsán Hegedűs Andrással, a Prímási Levéltár igazgatójával beszélgettünk. A továbbiakban pedig hetente visszatérünk a tárlatra, bemutatván az ott látható legjelentősebb műkincseket, művelődéstörténeti emlékeket.- A Prímási Levéltár kétségkívül az ország egyik legjelentősebb gyűjteménye. Ez önmagában is predesztinálja az intézményt arra a művelődésközvetítő szerepre, amely ezen a kiállításon keresztül is testet ölt.- Az esztergomi Prímási Levéltár Magyarország legnagyobb egyházi levéltára. Az itt őrzött anyag jelentősége a magyar történeti kutatások szempontjából azonban messze felülmúlja az intézmény iratfolyóméter alapján esetlegesen megítélhető értékét. Hiszen az esztergomi érsekek Magyarország prímásaiként a hazai egyházi hierarchia csúcsán álltak, ők koronázták a magyar uralkodókat, de főkancellárként és a királyi tanács tagjaként, sőt bizonyos időszakokban helytartókként, az ország világi kormányzatában és belpolitikai életében is meghatározó szerepet játszottak, miközben még Esztergom vármegye örökös főispáni tisztét is betöltötték. Udvaruk emellett mindvégig a magyarországi kultúra és művészetek egyik meghatározó központja volt. A levéltár jelentőségét fokozza az Esztergomi Főegyházmegye területi nagysága is. Ugyanis 1778-ig az a hatalmas terület tartozott hozzá, amely a Dunától északra és a Morvától keletre egészen a Szepességig és Gömörig terjedt. Területe összesen 15 vármegyét, ezen belül 2500 települést foglalt magába. Ebből a területből szakították ki az 1776-ban felállított besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökséget, de még így is Európa egyik legnagyobb egyházmegyéje maradt egészen 1918-ig, amikor területének túlnyomó része az országhatáron kívülre került.Tehát a kormányzat-, politika- és művészettörténeten túl nem csekély a levéltár jelentősége a gazdaságtörténet és helytörténet vonatkozásában sem. A legértékesebb állományrész azonban a középkori gyűjtemény, amely a Főkáptalan anyagával együtt a Magyar Országos Levéltár után hazánk második legnagyobb és legjelentősebb Mohács előtti állományával rendelkezik. Röviden összefoglalva azt is mondhatjuk, hogy a Prímási Levéltár nélkül a magyar történelem fejezeteinek jelentős része csak hiányosan írható meg. A gondos elődök a levéltár állományát sikeresen mentették meg a török hódoltság alatt, miközben más levéltárak iratai nagyrészt megsemmisültek. Ez olyan kötelezettséget ró ránk, hogy a történeti értékű iratokat az utókor számára megőrizzük, feldolgozzuk, rendezzük, az érdeklődők számára hozzáférhetővé tegyük, sőt, publikációik által a nyilvánosság figyelmét is felhívjuk ezekre. Én is ezt tartom legfőbb feladatomnak, különösen itt a Prímási Levéltárban.- Hogyan született meg az önálló kiállítás ötlete, és mi lesz azon látható?- Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából Reneszánsz Évet hirdettek hazánkban. Az országos kiállításokon szerették volna az esztergomi egyházi gyűjtemények _ .....SfeiteL._____ » ír 7 ^ 'i>%fí******u" ff**# ^***>®m® f&ff p ****^/ffc nun hxvoZí A*»*«' Zsigmond király 1431. évi címeradományozó levele a Szarvasdi család részére 24 hídlap
