Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-09-13 / 36. szám
£7 £,So Oé 0 5> T Fehér torony- és várrekonstrukció Az esztergomi tájképben uralkodó, minden irányból messziről feltűnő Bazilika hatalmas klasszicista épülettömege mellett - távolról tekintve - szerényen húzódnak meg a jelentőségükben messze kiemelkedő Árpád-házi királyaink palotájának maradványai. Az egykor európai jelentőségű és minőségű látványos épületek megmaradt részletei nemzeti zarándokhellyé tették az esztergomi várat, a nemrég megkezdett rekonstrukció kapcsán azonban véleménykülönbség alakult ki a város legfontosabb műemlék-együttesét joggal féltő önkormányzat és az engedélyező hatóság között. A Római Birodalom bukása és a nép- vándorlás viharai után megtelepedett magyarság fejedelmi központja az esztergomi Várhegy lett. Innen indultak Géza nagyfejedelem követei Ottó császárhoz, itt született és halt meg államalapító Szent István királyunk, itt koronázták őt uralkodóvá, itt indította el a magyar pénzverést, és itt létesítette a magyar egyház máig működő központját, az érsekséget. Az esztergomi erődítmény államalapításunk bölcsője, mely történelmünk során minden időben jelentős szerepet játszott az ország életében. A Várhegy építészeti alkotásai, muzeális gyűjteményei, szobrai, a Kincstár, az egyházfejedelmek síremlékei, a gyönyörű természeti környezetbe illeszkedő emlékek együttese, a „hely szelleme" nemzeti zarándokhellyé emelik és egyben a magyarság, Magyar- ország egyik jelképévé Európa és a világ szemében is. Ezeket az emlékeket történelmünkben játszott szerepük miatt minden magyarnak illik tudni, hiszen ezek ismerete nemzeti azonosságtudatunk alapjait képezik. Ahogy az Esztergomban megfigyelhető, az egykor volt, és most sokszor csak töredékeiben ismert építészeti alkotások minden időben európai műveltségű és látókörű, kiváló megrendelők akaratából készültek, a különböző korszakok legmagasabb színvonalát képviselik, vagy képviselték művészettörténeti, építészeti tekintetben egyaránt. Az esztergomi királyi vár nemrég kezdődő állagmegőrző, rekonstrukciós munkák tervei felkeltették a város figyelmét. A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma megbízást adott a Várhegy déli részén álló úgynevezett Fehér torony teraszfelületének és az alatta lévő Vitéz- studiolo (az érsek dolgozószobájának) védelmére építendő tető terveinek elkészítésére. Már az 1930-as években történt helyreállítási munkák idején is szükséges volt a Fehér torony lefedése, ám ez (az akkori történelmi viharok miatt) sajnos elmaradt, így az ideiglenesnek szánt zárófödém évtizedek óta beázik. A helyzet tarthatatlansága régóta ismert, amit csak fokoz a studiolo falképeinek megkezdett restaurálása és különleges értékeinek ismertté válása. Az oktatási és kulturális miniszter a közelmúltban jelentette be, hogy a studiolo falképei az európai örökség listájára kerülnek. Ez a tény is indokolja, hogy az ideiglenes megoldás helyett - az Esztergom által is vágyott - az„Európai Kulturális Örökség" címéhez méltó átfogó, végleges újjászületés valósuljon meg. Ezért kíván kiemelt figyelmet fordítani Esztergom vezetése a városképet is érintő rekonstrukciós munkálatokra. Szeretnék elkerülni azokat a hibákat, amelyek az előző időszak munkáit kísérték. Vár a történelem viharai között Az esztergomi erődítményről számos történelmi ábrázolás maradt fenn. A hadiesemények forgatagában több utazó és hadmérnök is készített felméréseket, rajzokat a várról. Bár néha eltúlozták a tényleges látványt, többször az ábrázolt épületek egymáshoz viszonyított arányait - mivel egy-egy hangsúlyosabbnak vélt építményt, épületrészletet az arányok eltolásával emeltek ki, vagy a metszet készítője nem is járt itt, hanem egy korábbi rajzolatot másolt le, egészített ki az utazóktól hallott információkkal -, de a nagyon pontos hadmérnöki felméréseken szereplő alaprajzi, homlokzati, épülettömegre vonatkozó ábrázolások hiteles forrásnak tekinthetőek. Ha egyes részletek mind a rézkarcokon, távlati rajzokon, katonai felméréseken közel azonos módon, helyzetben és méretben jelennek meg, és ezen részletek helyzetét az alapfalak, a faragott kőomiadékok, a használatra utaló leletek, a régészeti kutatások is feltárják, beazonosítják és megerősítik, már nagy biztonsággal rekonstruálható az épület része vagy egésze. Persze a további kutatások, leírások, az építőmestereknek adott megbízólevelek, levéltári adatok, hazai és külföldi azonos korú analógiák hasonlóképpen komoly segítséget nyújtanak. A rekonstrukció során több alapvető szabályra is ügyelni kell. Egyrészt az újjáalakításnak visszafordíthatónak kell lennie, vagyis ha később precízebb adatok kerülnek napvilágra az eredeti állapotról, a pontosított átalakítás lehetőségét biztosítani kell. Ezért olyan megoldás nem alkalmazható, ami a megmaradt eredeti épületelemek elbontásával vagy károsodásával jár, vagy a kiegészítések bontása során károsodhat. Másrészt figyelembe kell venni az épület első megépítését követő többszörös átépítéseket, bővítéseket, a háborús sérülések újabb kori építési, technikai, haditechnikai fejlettségnek, ízlésvilágnak, az építtető anyagi helyzetének megfelelő átépítéseit, bővítéseit, vagy éppen visz- szabontásait. A különböző korok építési tevékenységei szintúgy hozzátartoznak az épület történetéhez, emelik jelentőségét és történeti értékét. így az ésszerűség határain belül meg kell őrizni a különböző korok lenyomatait, csak a kevésbé értékes vagy értéktelen hozzáépítések bonthatóak el abban az esetben, ha ezzel sokkal értékesebb korábbi periódus építészeti emléke kerül bemutatható állapotba. Harmadrészt minden kiegészítésnek és rekonstrukciónak szükséges jól elkülönülnie az eredeti szerkezettől, de persze azért illeszkednie is kell a történeti környezethez. A vár területe ráadásul alapos régészeti kutatáson is átesett, így rendelkezésre állnak azok a források és kutatások, amelyek a vár tömegének részleteit kellő biztonsággal helyreállíthatóvá teszik. Reneszánsz lovagterem, avagy barokk kaszárnya? Sajnos a tervezett várrekonstrukció nem nélkülözi a hibákat. Az esztergomi vár lovagtermének és a kis román palota rekonstrukciójának tervezésénél és kivitelezésénél a fent felsorolt elveket alapvetően betartották, azonban ez nem párosult a vár rangjához méltó esztétikai és építészeti minőséggel. És - hozzá kell tenni az őszinte leíráshoz - sajnálatos módon a történeti hűséggel sem. A lovagterem esetében egy soha sem létezett állapotot mutató helyreállítás született - hangzott el többek között a múlt csütörtöki képviselő-testületi ülésen Meggyes Tamás polgármestertől. A várat ugyanis többször foglalták el a török csapatok és foglalták vissza a keresztény seregek, és a sok ostrom alatt a palota nagy része, így ez a helyiség is elpusztult. Bár a 12 hídlap ^ íT) A
