Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-09-13 / 36. szám
lovagterem kutatási anyagai elérhetőek, a rekonstrukció során a legutóbbi építésű, keskeny, folyosószerű barokk kaszárnyaépületet állították helyre, középkori elemekkel és tetőszerkezettel - reneszánsz lovagteremként. Ez azonban egy sosem létezett állapot, mivel az egykori lovagterem sokkal impozánsabb, nagyobb méretű, nagyobb belmagasságú, kazettás fa- dongaboltozattal fedett, igazán reprezentatív tér lehetett, amiből mára nem sok maradt fenn, még Európában sem. Ehhez képest most egy födéméitől és boltozataitól megfosztott barokk katonai szállás- épületet nevezünk lovagteremnek, amely inkább hasonlít egy keskeny magas folyosóra, mint lovagi teremre. A kis román palotával már kevesebb gond akad, de azért ott is megfigyelhető néhány (nem túl szerencsés) tévedés. Az épület befoglaló-tömege a kor építészeti megoldásait tükrözi, de homlokzatképzése, nyílászárói egyáltalán nem utalnak román kori előzményeire. Részletei annyira modem megjelenésűek, hogy nehéz elmagyarázni bárkinek, hogy voltaképpen ez egy román kori palota rekonstrukciója. Az anyagválasztással szintén komoly gondok vannak, ugyanis az alkalmazott tégla sokkal inkább hasonlít a római kori szíjtéglákra, mint a középkorban használatos kőfalazásra, vagy a barokk vegyes kő-tégla falazatra. Ráadásul az alkalmazott tégla nem fagyálló, így a várfalat támasztó támpilléreken már erősen mál- lik. Bár a tervezők eltérő, de természetes anyaggal kívánták megépíteni és egyben jelezni is az újkori rekonstrukciót, az alkalmazott anyag mégis mesterségesnek hat, találhattak volna ennél sokkal természetesebb megjelenésű téglát vagy követ. A rekonstrukció során sajnos nem vizsgálták meg alaposan a történeti kutatás eredményeit, és egy egyszerű, gyors, olcsó megoldást választottak. Ezzel azontúl, hogy még annyira sem hiteles, mint a sokat vitatott és alaposan „megkutatott" nagy lovagterem rekonstrukciós terve, egy kevésbé elegáns és használható, építészetileg kifogásolható, köztes, már- már ideiglenes megoldás született. Bár az elkészült rekonstrukció visszafordítha- tónak tűnik, véglegesen nem zárja ki egy jövőbeli igazi nagy lovagterem újjáalakítását, mégis kicsi az esély, hogy a közeljövőben ismét áldozni fognak a kiegészítések visszabontására és a nagyobb terem megépítésére. így viszont nem árt szembesülni a ténnyel: egy újabb, jelentősebb rekonstrukciót ötven-hatvan éven belül nem remélhetünk. „Az esztergomi vár lakótornyának ideiglenes lefedésére" elkészült tervet véleményezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Műemléki Tervtanácsa és Esztergom Önkormányzatának Építészeti Műszaki Tervtanácsa is. A KÖH Műemléki Tervtanácsa ugyan örömmel üdvözölte, hogy végre reális közelségbe került a páratlanul értékes falképek megőrzése érdekében a torony lefedése, de a tervet nem ítélte kellőképpen meggyőzőnek. Véleményük szerint a terv „kissé korán érkezett a tervtanács elé" mivel a rendelkezésre álló rövid idő teljes dokumentáció elkészítését nem tette lehetővé. A tervlapok több ponton ellentmondanak egymásnak, és a terv egyértelmű megítéléséhez hiányzik több jelentős munkarész: a művészettörténeti, restaurátort, diagnosztikai és épületfizikai kiegészítés is. Wierdl Zsuzsa, a restaurálás vezetője a véleményét írásban juttatta el a tanácshoz. Szerinte a lefedés természetesen elsődleges, de pusztán „esernyőfunkcióként" kevés. Állandó, de legalábbis kevéssé és lassan változó légállapot szükséges az ország egyik legértékesebb falképének biztonságos, hosszú távú megmaradása érdekében. Ezzel azonban a terv nem foglalkozott kellő mélységben. A KÖH tanácsa ezzel a szakvéleménnyel nem tudott vitába szállni, úgy gondolták, hogy a megfogalmazott aggályokat csak alapos diagnosztikai, épületfizikai szakvélemények vitathatnák, vagy támaszthatnák alá meggyőzően. Változó városkép Igen jelentős lesz a tető város- sőt tájképi szerepe, de ennél még fontosabb a falképes terek védelme. A vár eddigi tetőitől való eltérést a tervezett új tető eltérő szerepe még indokolhatná, de a nagy tető formája és a kisebb tetők csatlakozása kissé bizonytalan, és amorfnak tűnik. Ráadásul amennyiben megépül, originális formájában nem teszi láthatóvá a studiolót, a híres „Zodiákus-ívet". Ennél tisztább geometria szükséges, amire a tanács tagjai többféle megoldást is lehetségesnek tartottak. A tervtanács tagjai műemléki szempontból nem gondolják szükségesnek, hogy a tervezett felfalazás külső falsíkja a mostanitól visszahúzódjék. Ez az egyébként sem kellőképpen biztonságosnak érzett szerkezet csapadék és szél elleni védelmét is rontaná. „A tervezett szerkezet statikailag bizonytalannak tűnik az erős szélteher miatt." A jelenlegi fölött egy új födém készítése is felmerült, a tervezett majdani kilátófolyosó szintjén, így a falképes helyiség fölött zárt tér jöhet létre. Ez a festett terek egykori magasságának majdani visszaállítását is megköny- nyítené, és egyúttal biztonságos, egyszerűen hőszigetelhető teret hozna létre az értékes belső és a külvilág közt. Összefoglalva: a tervtanács indokoltnak tartja a tervek átgondolását, továbbfejlesztését és lehetőség szerinti újbóli bemutatását. Esztergom Önkormányzatának Építészeti Műszaki Tervtanácsa véleménye sommás: „A tervtanács a dokumentációt nem ajánlja engedélyezésre, áttervezést jaA nemrég megkezdett rekonstrukció nyomán a fenti távlati képet nyújtaná a vár hídlap 13
