Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-08-30 / 34. szám
Kávéenciklopédia Eszpresszó: „hagyományos" kávé, aranyló, lágy habbal a felszínén Capuccino: a valódi capuccino eszpresszóból készül forró tejjel és habosított tejjel Caffe Macciato: forró tejhabbal dúsított eszpresszó Caffe Lungo: több vízzel kevésbé erősre főzött eszpresszó Caffe Correto: likőrrel vagy konyakkal finomított espresso Caffe Latte: dupla eszpresszó sok forró tejjel és némi habbal Caffe Mocca: harmadrész eszpresszó, harmadrész kakaó, harmadrész forró habosított tej Török kávé: a nagyon finomra őrölt kávét cukorral és az esetleges egyéb ízesítőszerekkel együtt háromszor, lassú tűzön felfőzik, szűrés nélkül, a leülepedett zaccról óvatosan kortyolgatva fogyasztják. Görögországban görög kávénak hívják! életmód Régen és ma Néhány évtizeddel ezelőtt kávé alatt a hagyományos, vas vagy * alumínium, maximális csersavki- oldódást garantáló főzőkkel készített kesernyés fekete italt ér- -'XT'"' tették, amit vagy cukorral, vagy cukor nélkül, esetleg tejszínhabbal fogyasztottak. Igazán jó kávét csak a vendéglátóegységek nagy kávégépei gMÉÉKib,, tudtak készíteni. Ma ezzel szemben összeszámolni sem lehet a házi hasz- nálatra alkalmas kávéfőző fajták, és az italkészítési módszerek számát. A két alaptípus a filteres módszerrel főzött hosszú kávé, illetve az átgőzölt eszpresz- szó. A kávét ízlés szerint fogyaszthatunk csészében, bögrében, tejjel, cukorral, tejporral, tejszínhabbal, tejhabbal, kakaóval, alkohollal bolondítva, vagy jeges formában, jégkásával, vagy fagylalttal. A legtöbb kávézóban különféle fantázianeveket kapnak a nemzetközi kávéspecialitások, mint például: Espresso Doppio, Latte Macchiato, Café au Lait, Café Crema, Moccaccino - ember legyen a talpán, aki tudja, melyik mit takar. Hazánkban a legkedveltebb még mindig a hagyományos eszpresszó, de a hölgyek és a fiatalok körében nagyon népszerű a jellegzetes vastag fe- m * hér tejhabbal betakart cappuccino, és a XSfc vödörnyi kávé sok tejjel. A kávé egészségesebb, mint gondolnánk! Élénkítő fekete élvezet Az ördög kotyvaléka vagy csodaszer? Még ma is sok helyütt tartja magát az a mára elavult nézet, hogy a kávé szív- és érrendszeri betegségeket okoz. Nagy mennyiségben valóban ártalmas lehet, kézremegést, idegességet, rosszullétet, gyomorpanaszokat és álmatlanságot okozhat, de a tudomány mai állása szerint mértékletes, napi három Gábor Éva Eszpresszó, cappuccino, tejeskávé, jegeskávé - és még sorolhatnánk azoknak a kávévariációknak a számát, ami több mint ezer év óta nélkülözhetetlen kelléke a reggeli ébredés utáni perceknek, baráti beszélgetéseknek, munkahelyi meg beszéléseknek és éjszakába nyúló szellemi tevékenységeknek. A jellegzetes aromájú ital alapanyaga nemcsak élvezeti cikk, hanem számos jótékony hatással bíró gyógynövény is, természetesen csak akkor, ha mértékkel fogyasztják. A kávélegenda A kávécserje egyik őshazája Abesszínia délnyugati része, Kaffa város vidéke, innen származik az egész világon elterjedt elnevezése - coffee, Kaffee, café, kávé - és egyik hatóanyagának, a koffeinnek a neve is. A legenda szerint több mint ezer éve úgy találtak rá a kávéra, hogy kecskelegeltetés közben a cserje cseresznyére hasonlító termését fogyasztó állatok gyanúsan ugrándozni kezdtek. Az élénkítő hatású kávébab pörkölésének művészetét a 14. század óta ismerik, ezt követően indult világhódító útjára Afrikából Jemenen keresztül Törökországba, majd szerte Európába és a világba. Ma Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, mögötte pedig Vietnam, Kolumbia és Indonézia áll a sorban. A „barna arany" hazánkban is az egyik legkedveltebb ital, egy magyar felnőtt átlagosan három kilogramm kávét fogyaszt el évente. Sokaknak ki sem nyílik a szeme, amíg szét nem terjednek ereiben a reggeli fekete hatóanyagai, amelyeknek legkedveltebb és legközismertebb tulajdonságai az élénkítő-, koncentrálóképesség-növelő- és hangulatjavító hatás. 42 hídlap
