Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-08-30 / 34. szám
A-A METSZET egy ötszáz éves magyar állam, amelynek sajátos történelme és szerepe ismert volt egész Európában. Kelet és Nyugat között félúton, Szent István, III. Béla, Szent László, IV. Béla idejéből származó hagyományrendszerrel rendelkező nemzetként tartottak számon minket. Esztergomnak különösen komoly szerep jutott ebben az ötszáz évben, hiszen jó háromszáz évig fővárosa volt az országnak, és azután is megmaradt fontos kulturális, egyházi és politikai központnak. Ez alatt az idő alatt olyan művek keletkeztek, mint az esztergomi Mátyás-kori falképek, melyek nemcsak az országban, de Európában is egyedülállóak. A Mátyás kori reneszánsz művészet sajátos jellegzetessége volt, hogy a gótikát és az eszményi, filozofikus ideákat a látvány valószerűségével és az akkori olasz stílussal egyesítették, létrehozva így egy olyan új szintézist, amely sehol máshol a világon nem létezik. Ez a magyar reneszánsz, mely nem az olasz minta utánzása, hanem egy kiérlelt egyedi stílus. A Reneszánsz Év kapcsán állami támogatásban részesültek ezzel a történelmi korral foglalkozó új szellemi, zenés, irodalmi alkotások, a tudományos konferenciák és kiadványok. A programévbe bevonták a diákokat is, A reneszánsz nyomában címmel országos gyermek- és ifjúsági képzőművészeti pályázatot hirdettek, általános és középiskolások számára. Szintén a Reneszánsz Év jegyében nyílt meg a fővárosban a Waxmúzetun. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél CodeEx címmel és Reneszánsz Panoptikum alcímmel nyílt kiállításon a korabeli jelmezekbe öltöztetett figurák segítésével számos híres történelmi alakot idéztek meg. A tárlatnak esztergomi vonatkozásai is vannak, a Reneszánsz Panoptikum a jeles korszak reprezentatív szereplőit kívánta bemutatni, ezért elengedhetetlen volt az esztergomi kötődésű, illetőségű hírességek kiállítása is. A magyar reneszánsz esztergomi szereplői közül így látható Vitéz János érsek, Bakócz Tamás érsek, valamint Beatrix királyné is, A híres esztergomi tárogatómuzsika nélkül telnek el a következő hetek, hónapok, ugyanis a toronytető-felújítás miatt leszerelték a berendezést és még nem találtak új helyet neki. Ahogy azt korábban már megírtuk, pontosan lapunk szorgalmazta közel egy hónapja, hogy a lerobbant készüléket kijavítsák és újra megszólaltassák. Nem sokáig örülhettek azonban a tárogatózene„rajongói", mert pár hét múltán, az említett beruházás miatt a gyönyörű és múltat idéző muzsikaszó ismét elhallgatott. Az önkormányzat munkatársai most keresik a megoldást, hogy a népszerű tárogató újra „szárnyra kellhessen". aki férje, Mátyás király halála után Esztergomban élt egy darabig. Szintén a megújulás korszakának megidézését szolgálta idén augusztusban „A fogyasztói kultúra újjászületése Esztergomban” című program, melyet az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület és a Tudatos Vásárlók Egyesülete rendezett. A biofaluban a sajátosan magyar közösségi hagyományok bemutatásával arra hívták fel a közönség figyelmét, hogy a honi tradíciók tudatos előnyben részesítésével sokat tehetünk az „újjászületésért”. 6 hídlap
