Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-08-30 / 34. szám
címlapon Továbbra is nyomon követjük a Botticellinek tulajdonított falkép„utóéletét", melyet az 1930-as években tártak fel először, és ez egy olyan európai jelentőségű együttesnek a részlete, amely a korszakra jellemző szellemi átalakulást is jelképezi. Az 1460-as években készült freskósort a Wierdl Zsuzsa vezette szakmai csoport restaurálja. A restaurátoroknak meggyőződése, hogy a Mértékletesség című freskón látható arcprofil, a többi formai részlet, valamint a színhasználat, az aranyozás, a deko- rativitás, és főleg a filozófiai elmélyülésre való hajlam mind Sandro Marianora, azaz Botticellire utalnak. Az Esztergomban található falfreskó vizsgálata során a munkában résztvevők előtt egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az itt alkotó festő tehetsége, érzelmi gazdagsága, biztos technikai felkészültsége Botticellihez kapcsolódik, az ő szenzibilitása, dekorati- vitása, könnyedsége, zeneisége könnyen felismerhető a képen. Főképp Botticelli olyan korai alkotásaival feltűnő a hasonlatosság, mint a firenzei Accademia Képtár Santa Maria Nuova templomból származó Madonnája; a lefelé tekintő, háromnegyed profilú arc művészi megjelenítése a Temperancia édes testvére. Ugyanígy sok közös vonás kapcsolja képünket a bostoni Eucharistia- Madonnához, a nápolyi Capodimonte Galéria Madonnájához, a londoni és a párizsi korai Madonnákhoz, valamint a londoni National Gallery Királyok imádásának Madonnájához. Itt a térdelő királyok hosszú hullámos hajának dekoratív festőisége és könnyed ritmusú esése rokon a Temperancia lobogó haj ábrázolásával. A hajnak talán egyetlen reneszánsz festőnél sincs oly komoly szerepe az alak megjelenítésében és személyiségénekjellemzésében, mint Botticellinél. A Vénusz születésén hág a tetőfokra a kibontott, lobogó haj szerepe a mű formai és tartalmi felépítésében, s azt laikusként is megjegyezhetjük, hogy az esztergomi alkotás igen hasonló ehhez a képhez. Ebben az évben jöttek el a tálján Medici alapítvány vezetői is Esztergomba, hogy saját szemükkel lássák a nevezett freskót. A nemzetközi hírű szaktekintélynek számító Bruno Santi által vezetett tudóscsoportnak másfél órás előadásban vázolta Prokopp Mária és Wierdl Zsuzsa a felfedezést, melyet az olaszok teljes elismeréssel üdvözöltek, és annak állításait kivétel nélkül elfogadták. A professzorasszony és a restaurátor a vitatott eredetű falkép kapcsán felhívta a figyelmet arra is, hogy komoly ellenérv eddig nem hangzott el a felfedezéssel kapcsolatban, tavaly a hazai sajtóban legfeljebb azok szólaltak meg, akik nem látták az alkotást, vagy nem számítanak szakértőnek a témában. Újabb fejlemény volt az alkotással kapcsolatban, hogy idén Firenzébe és Párizsba is meghívták az említett két szakembert. nagy budapesti ipari üzem bontásából szerzi be az esztergomi beruházó, a Vízivárosban lévő dzsámi építésénél már ötösre vizsgázott Stabil Kft. A vármúzeum igazgatója reméli, hogy a tervezett ütemezést teljesíteni tudják, és ez év decemberében elkészül a torony tetőszerkezetének lefedése. Ezután - az elképzelések szerint korlátozott számban és időben - lehetséges lesz látogatók fogadása is a Fehér toronyban. A Reneszánsz Évjegyében Nem véletlenül most kerül sor a vár rekonstrukciójára, hiszen 2008. a Reneszánsz Éve Magyarországon, a programsorozat Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulójához kötődik, Magyarország leggazdagabb korszakának állítva emléket. A komoly nemzetközi érdeklődésre is számot tartó Reneszánsz Év eseménysorozatban Esztergomnak kiemelt szerep jut - királyi és érseki székhelyként ez szinte természetes. A magyar reneszánsz erejét leginkább az adta, hogy mi, magyarok nem másoltunk senkit. Akkor már létezett tr,:! «lg ’ll k. Jy§ T -v ■JR, i||M ,«V i ..-jfe * ífflf IIPm, vvllJ iUíil V« a
