Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-08-23 / 33. szám
párkány A gátépítés előzményei Mivel az elbontásra ítélt, régi árvízvédelmi gát már erősen repedezett volt, ráadásul a 2002 és 2006 között a Dunán levonuló árvizek magas szintje miatt csak homokzsákokkal lehetett mederben tartani a Duna vizét, fölöttébb szükségesnek mutatkozott egy új védmű megépítése. A projektet 2005 szeptemberében a VODOTIKA Rt. dolgozta ki. A műtárgy tervezői figyelembe vették a nagymarosi vízlépcső megépítése esetén várható vízszintemelkedést (akárcsak a Mária Valéria híd újjáépítése esetében is), továbbá az elmúlt 100 év alatt mért legmagasabb dunai vízszintet (108,63 m). A felszín fölé mintegy 60 cm-re kiemelkedő 40 cm széles vasbeton gát az eddigi legmagasabb vízszinthez képest 47 centiméterrel lett magasabb. Szükség esetén magassága összeszerelhető elemek segítségével, azaz mobil védelmi fallal további 60 centiméterrel növelhető. A beruházás szerves részét képezte a betonfal mellett épült öt méter széles Duna-parti sétány és a híd- lábnál emelt emlékmű áthelyezése. A beruházás 80 százalékban uniós forrásokból valósult meg, a költségek további 15 százaléka állami támogatás, öt százaléka pedig a beruházó, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat részesedése. A finanszírozásához szükséges 15 százalékos önrészt a környezetvédelmi tárca állta. A kivitelező BILFINGER BERGER Kft. cég 2007. október 23-án kezdhette el a munkálatokat, és az általa használt korszerű technológiának köszönhetően meglepően rövid idő, mindössze kilenc hónap alatt fejezte be azokat. MEGSZŰNT A HATÁRŐRSÉG Augusztus elsejei hatállyal véglegesen megszűnt a szlovák határőrség. A testület állományába tartozók a belügyi szervek kötelékében maradhattak, csak más beosztásban, illetve más helyeken végezhetik munkájukat. A határőrség által használt épületeket általában a pénzügyi tárca vagy a helyi önkormányzatok hasznosítják. A Mária Valéria híd lábánál lévő épületbe ősszel a párkányi adóhivatal költözik be, miután az épület belső átalakítása megtörténik. Az egykor útlevélvizsgálatra szolgáló - fölöslegessé vált - útmenti bódék is valószínűleg eltűnnek majd az átalakítás során. NINCS PÁLYÁZATI PÉNZ A TÁVHŐHÁLÓZAT FELÚJÍTÁSÁRA Augusztus elején jelent meg a szlovák gazdasági tárca második pályázati kiírása, amelynek keretében pályázni lehet a távfűtési rendszerek felújítására. Párkány ismét nem pályázhat, mivel a mostani kiírás csak olyan üzemeltetők számára hozzáférhető, amelyekben az önkormányzat tulajdonrésze nem haladja meg a 25 százalékot, vagyis 75 százaléknyi tulajdonrész magántársaság kezében van. A párkányi lakáskezelő vállalat 100 százalékban önkormányzati tulajdon. A kiírás filozófiája tehát az önkormányzatokat nem tekinti hatékony üzemeltetőknek, és a privatizálás irányába nyomja azokat. Sok önkormányzat már felismerte ezt a szükségszerűséget, és tapasztalt külföldi befektetőknek adta el távhőszolgáltató cégeit vagy azok többségi részesédését. Párkányban a távhővel táplált lakótelepi lakásokban lakik a város lakosságának mintegy kétharmada, akik jó néven veszik, ha a város nem teszi rá a hő árára azt a nyereséget, amelyet egy magáncég minden bizonnyal rátenne. így viszont - mivel a rendszer felújítására szolgáló pályázati pénzre nincs esély - a felújítás elmaradása nyomán továbbra is nekik kell majd fizetniük a mintegy 25 százaléknyi hőveszteség terheit. Ebből a nézőpontból már csak az a kérdés, hogy mi a több, és mi a kevesebb? Az árképzés ugyanis szigorú szabályozás alá esik (egy GJ-ra legföljebb 20 korona nyereség számlázható), a hőveszteség meg annyi amennyi. hídlap 35
