Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-27 / 51. szám
kultúra Beszélgetés Székely János püspökkel A karácsony misztériuma Varga Péter Dénes A most 44 éves püspök bár Budapeseten született, de több szállal kötődik Esztergomhoz. Felsőfokú tanulmányait az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán és Betlehemben folytatta. 1991. március 2-án szentelték pappá, tavaly pedig XVI. Benedek pápa nevezte ki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé. Az ezzel együtt pedig a febianai címzetes püspöki címet is elnyerő Székely Jánossal Varga Péter Dénes beszélgetett.- Nyilvánvalóan az egyházi év legnagyobb ünnepe a húsvét mellett a karácsony, amikor a keresztény világ Jézus születésére emlékezik. Az ünnep azonban a maga történetiségében föltesz néhány kérdést. Tudjuk-e például, hogy pontosan mikor született Jézus Krisztus?- Pontos dátumot a hagyomány nem őrzött meg, az evangéliumokból az egyetlen biztos támpont Szent Lukács, aki leírja, hogy pásztorok tanyáztak vidéken kinn a szabad ég alatt Márpedig télidőben a Szentföldön is van annyira hideg, hogy az állatokat nem tartották éjszakánként a szabad ég alatt. Ebből azt valószínűsíthetjük, hogy a születés inkább tavasszal vagy nyáron történhetett. A mai dátum onnan származik, hogy az ókorban december 25-e igen jelentős esemény volt, a nappalok hosz- szabbodásának kezdete miatt ugyanis ekkor ünnepelték a legyőzhetetlen Nap újjászületését Nagy Konstantin császár, aki engedélyezett vallássá tette a kereszténységet 313-ban megkeresztelkedé- se előtt maga is ennek a napkultusznak volt a híve. Ezért is alakult így a negyedik-ötödik században, hogy Jézus születését erre az egykori pogány ünnepre helyezték, hiszen a földön megjelent igazi fényesség maga Krisztus. Épp ezt szimbolizálja az éjféli mise is: világosság gyűlt az éjszakában. Tulajdonképpen az sem egészen biztos, hogy Krisztus melyik esztendőben született, illetve halt meg, hiszen az időszámításunkat néhány száz évvel később egy Dionysius Exiguus (470-550) nevű szerzetes próbálta meg kiszámolni az uralkodók uralkodási éveinek rendelkezésre álló adatai alapján. Ez egy rendkívül nehéz feladat volt, és mostanra egészen biztosnak tűnik, hogy tévedett az időszámítás kezdőpontjának meghatározásában. Tudjuk ugyanis, hogy Nagy Heródes, aki a gyermekgyilkosságot is elrendeli még élt Jézus születésekor, és azt is tudjuk, hogy Heródes Krisztus előtt 4-ben meghalt. Meghatározó lehet a csillag feltűnése, aminek a dátumát viszont pontosan tudjuk, 5 és 7 közé tehető. Ennyi időre szükség is volt, hogy a Bölcsek elinduljanak és oda is érjenek Mezopotámiába. Az 5 és 7 közé eső esztendők tehát a legvalószínűbbek Jézus születését illetően.- Mindezek alapján tehát elmondhatjuk, hogy valójában egy történelmi döntés, avagy elhatározás eredménye Jézus születési évének meghatározása.- Való igaz, amint elmondtam, a születés dátumát a téli napforduló egykori pogány ünnepe határozta meg, ami egyben utal arra is, hogy a keresztény ünnepek egybeesnek a kozmosz és a természet körforgásával. Ugyanazt az Istent ünnepeljük, aki megalkotta a Világmidenséget és megjelent abban.- Jézus születését természetesen az egész keresztény világ ünnepli. Mégis a karácsony misztériumát illetően van-e valami alapvető teológiai különbség az ortodox, illetve a latin egyház állásfoglalása között?- Tulajdonképpen nincs, hiszen a keleti és a nyugati egyház hite gyökerében egy. Különösen II. János Pál pápa óta úgy is szokták nevezni, hogy az egyháznak két tüdeje van. A keleti egyház elsősorban csodálatos énekekkel, ikonokkal ünnepli meg a megtestesülést, vagyis Jézus születésének titkát, a nyugati egyház pedig valamivel elvontabban, de ugyanazt a csodát ünnepli. Mindezzel együtt van különbség az ünneplés módjában. Keleten ősidőktől a január 6-a volt a jelentősebb ünnep, amelyet úgy is neveznek, hogy epiphania, azaz Krisztus által Isten megjelenése a világban Ekkor három eseményt ünnepeltek együtt: a Csillag vezette Bölcsek imá- dását, azután Jézus megkeresztelkedé34 hídlap
