Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-12-27 / 51. szám

pezsgőfogyasztási szokások is. Kezdet­ben a francia királyok fontos koronázási kelléke volt, majd a nemesség kedvenc italává is vált, később a köznép körében is elterjedt. A magyar pezsgőgyártás 1825-ben in­dult be Pozsonyban, majd a nagymérté­kű fejlődésnek köszönhetően 1870-től több helyen is gyártottak klasszikus pezs­gőt. Európa legkorszerűbb pezsgőgyárát 1883-ban Budafokon létesítette a védje­gyezett Törley család. A pezsgő fogyasztásának is megvan­nak a szokásai, koccintás ugyanis szin­te kötelező, miközben egymás szemé­be nézünk, majd azt mondjuk, hogy egészségedre, egész­ségünkre. Talán ezt a szót, minden nyelven el- mondják az emberek • X ilyenkor. A latin prosit * a jó közérzetre, beteljesülés- re utal, me- * lyet a német nyelvterületen a Prost, zum Wohl, Wohlsein, Gesundheit kívánság fejez ki. Az angoloknál a cheers, cheerio, health az ilyekor szokásos kifejezés, míg a franci­ák santé-t mondanak, a spanyolok pedig salud-ot. Az olaszok a salute vagy a cin­cin szavakat használják koccintáskor, míg a portugálok a viva szót. virslit, amelyet maga a császár, II. Ferenc is előszeretettel fogyasztott, de aztán ha­mar elterjedt és népszerű lett az egész nép körében. Ma már persze rengetegfé­lét lehet kapni, például füstöltet, sajtosat, de az biztos, hogy a szilveszteri koccintás utáni étkezés nélkülözhetetlen étele. Virsli, a szilveszter étele A pezsgő mellett napjainkban a virsli a másik elmaradhatatlan szilveszteri, pon­tosabban újévi kellék. Virslit 1805. ok­tóber 15-én készített először egy oszt­rák, bécsi hentesmester, Johann Georg Lahner. A történet egyébként egy tőkés asszony pénztárcájával kezdődik, aki 300 guldennel támogatta az ifjú bécsi hentest új üzletének be- indításában. A %• % \ Frankfurtban ^ mg tanult Lahner ■I ;« » jó üzleti érzék­I ES ■ kel, úgy dön­H Wk ml tött, hogy szék­S». IB ■ helyét Bécsbe jt -» teszi át, mind­H «P 9 ezt azért, mert 9* ott már nem vol­tak érvényesek a frankfurti céhek szabályai. Ezt R, használta ki a hentesmester, szabadalma lényege ugyanis, hogya marha-és sertéshúst egy masz- szába keverte össze, ezt viszont a húsipa­ri szabályok Frankfurtban és környékén tiltották. Ennek az előírásnak a kijátszá­sával pedig végül megalkotta Lahner a Egy kis tűzijáték-történelem A hagyományos szilveszteri-újévi ételek és italok mellett ma már a tűzijáték sem hiányozhat az óév búcsúztatásakor, va­gyis inkább az újév köszöntésekor. Persze ez a szokás is ősi hiedelmekhez vezethe­tő vissza. Az emberek ugyanis úgy hitték, hogy a tűz szétoszlatja, elzavarja a rossz szellemeket, a szikra jó jel, a hang harcol a szellemek ellen, a füst pedig jó atmosz­férát teremt. A tűzijáték őshazája Kína, amely ma is a legnagyobb előállítója. Időszámítás előtt 211-ben a Kínai Nagyfal építésekor, védé­sekor használtak fényjelzéseket, melyek már a tűzijáték ősének számítottak. Ekkor a stratégiai pontok jelzőtornyaiban, hogy előre jelezhessék a katonaságnak az el­lenséges betöréseket, nappal füstjeleket, éjszaka nagy máglyákat használtak. A fel- tételezések szerint ekkor alkalmazta elő­ször kálium-nitrátot (salétromot), amely a feketelőpor fő alkotó eleme lett később. Ezt követően az örök életet adó gyógy­12 hídlap

Next

/
Thumbnails
Contents