Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-27 / 51. szám
szilveszter szer kutatása során fedezték fel a feketelőport, majd ennek felhasználásával Sun Si Miao, a híres alkimista és gyógyszerész, Liuyangban kifejleszti a petárdát, melyet később a tűzijáték megalkotása követett. Pirotechnikai anyaggal töltött bambusznádat Li Tian alkalmazott először Wei Zhou minisztert üldöző szellemek elriasztására, majd miután Li Tian ellátogatva Liuyang városába, és látta az emberek szegénységét, tűzijátékot rendezett nekik. A legenda szerint ezt követően az ott élők békében és jómódban éltek, ezért a XI—XII. században templomot is emeltek Li Tian tiszteletére. Azóta Li Tian-t tartják a petárdaipar alapítójának, és minden április 18-án áldozatot mutatnak be a tiszteletére. A tűzijátékot Kínán kívül Japánban és Indonéziában is ismerték időszámításunk előtt 500-ban, de a lőporos tűzijáték továbbfejlesztői az arabok voltak a Vili. században, akik ezt eljuttatták Európába is. Az öreg kontinensen a fényhatású látványosságok XIV. század végén terjedtek el, fénykorukat pedig a XVIII. században érték el. Európában az első tűzijátéknak 1373- ban örülhettek az észak-olaszországi Vicensa lakói, melyet követően később Olaszországban minden egyházi ünnepségen, még a pápaválasztások alkalmával is különös látványként alkalmaztak. Ezt követően Franciaországban talált mecénásra a tűzijáték, XV. Lajos, XVI. Lajos király és Mária Antoinette személyében. Magyarországon nagyobb tűzijátékot először Mátyás király és Beatrix esküvőjén láthattak az emberek Visegrádon 1476- ban. Manapság pedig már óriási divatja van Kína legnagyobb exporttermékének, a jeles ünnepeken kívül ugyanis egyre több rendezvény kelléke a tűzijáték, amely azonban igazán - Magyarországon augusztus 20-át kivéve - a szilvesztert jelképezi. Felelősséggel tüzijátékozzunk! Minden évben jó néhány könnyebb, komolyabb és igen súlyos baleset is történik a felelőtlen néhány napig engedélyezett tűzijátékozásnak és az illegális pe- tárdázásnak köszönhetően, éppen ezért a Hídlap is igyekszik felhívni a figyelmet ezeknek veszélyeire, illetve szabályozásaira. Tavaly egyébként majd nyolcszázmillió forint értékben vásároltak a fogyasztók legálisan pirotechnikai eszközöket, mindehhez hozzájönnek még az illegálisan vett petárdák és egyéb tűzijáték-kellékek. Az elmúlt években azonban úgy tűnik, hogy kezd valamiféle tűzijátékkultúra is kialakulni Magyarországon, mivel a statisztikák szerint csökkenő tendenciát mutatnak az ilyen baleseti adatok, viszont azért még mindig elég riasztóak. Az év utolsó napjának közeledtével egyre többen vásárolnak különféle fény, illetve hanghatással járó tűzijátékokat, ám az árusítást és a vásárlást is szigorú jogszabályok írják elő. A tűzijáték, illetve pirotechnikai termékek besorolása, osztályozása alapvetően azok veszélyessége alapján történik. Ezek alapján az I. pirotechnikai osztályba tartozó játékos pirotechnikai termékeket egész évben megvásárolhatjuk, ilyen például a tortagyertya, csillagszóró, vagy számos tréfás termék. Ezenkívül azonban december 28-tól december 31-ig engedély nélkül kaphatóka II. pirotechnikai osztályba tartozó kis tűzijátékok is, melyeket nagykorú magánszemélyek birtokolhatnak, és felhasználhatnak. Petárdát viszont egyáltalán nem lehet árusítani és vásárolni, 2005 novembere óta ugyanis jogszabály tiltja, mivel csak hanghatással jár, és súlyos sérüléseket, halláskárosodást, égési sebeket okozhat. Amennyiben a hatósági személyek valakit petárdahasználaton tetten érnek, százezer forintos bírságot is kiróhatnak rá, mindezt ráadásul birtoklásért is megtehetik. A fogyasztók az engedélyezetten megvett eszközöket kizárólag december 31-e este hat és január 1 -je reggel hat óra között használhatják fel, ami pedig megmarad belőlük, azt vissza kell váltani az árusítóhelyeken január 5-ig. 2010-től várhatóan egységes szabályok vonatkoznak majd a pirotechnikai termékek kereskedelmére és használatára az Európai Unióban. asztalfoglalás december 18-ig Svédasztal f Pr i Élőzene, tűzijáték V-- J Korlátlan étel és italfogyasztás Simor ü. u. 46. hídlap 13