Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-20 / 50. szám
helyi história A szálkái csata és Dsigerdelen Oravetz Ferenc A magyarok diadalával végződött 1544. évi csatára Ipolyszalkán a Tö- rökhalom-dűlő emlékeztet. Történészek szerint ez a török kudarc is közrejátszott abban, hogy az oszmánok 1547-ben Esztergommal átellen- ben felépítették Dsigerdelen parkan (Csekerdén) várát, amelyet stratégiai hídfőállásnak tekintettek. Innen kiindulva szervezték portyázásaikat a Garant és a Nyitra völgyébe, a bányavárosok kincseire sóvárogva. „Szulejmán khán Esztergom várát elfoglalván Esztergom vára alatt hetven hajó fölé egy nagy hidat készített s át- ellenben levő oldal féken tartása és az Újvár földjén levő hétszáz falunak engedelmességre térítése végett ezt a várat építette és Dsigerdelen (jelentése májlyukasztó) nevet adott neki” - írja Evlia Cselebi török utazó 1663-ban az erődítés megszületéséről. Cselebi szemtanúja volt Forgách Adám, érsekújvári kapitány szerencsétlen kimenetelű párkányi vállalkozásának, és ott volt Érsekújvár ostrománál is. Mind a párkányi ütközetet, mind Érsekújvár 1663. évi ostromát részletesen taglalja. Figyelemreméltó a párkányi palánkról írt feljegyzése is: „..egy sík réten, négyszögletű, magas, erős, palánka-sövényű és tömésfal kerítésé vár. Három oldalon szárazföld és a keleti oldalán a Duna van Azonban három oldalán a földbe metszett széles és mély árka van, úgy, hogy a Duna folyó hajói járnak benne. Ez árok fölött a szárazföldi oldalon nyugotra nyíló kapuja van. E kettős, erős fakapuja fölött az őrtoronyban nagy sáhi zárbuzán ágyúk, a vár négy szögletében levő oszlopbástyán pedig báljemez ágyúk vannak. Benn a várban külön parancsnok, kétszázötven katona, elegendő mennyiségű hadiszer, élelmiszer-raktár, nyolcvan deszkatetejű ház, egy deszkamináretes és deszkazsindellyel fedett kis dzsámi és tíz kis bolt van. Fogadója és fürdői nincsenek...” Szakács Lajos hadtörténész a párkányi török palánk helyét korabeli és jelenlegi katonai térképek összevetése alapján próbálja behatárolni. Eddigi vizsgálódásai alapján elmondható, hogy ha a Szent Imre utcát meghosszabbítanánk a Dunáig, valójában Csekerdén nyugati kapujához jutnánk el. Térképészeti adatok szerint a Duna annakidején mintegy 50 méterrel keskenyebb lehetett (a víz időközben a párkányi partszakaszból körülbelül eny- nyit moshatott el) a középkori török palánkot Szakács Lajos szerint a Duna vize alatt, nyugati kapuját pedig a nyáron épült árvízvédelmi gát tájékán kell keresni. ._J£ f. „Az szálkái mezőn való diadalról” Az oszmánok már egy évvel Esztergom és Kakath birtokba vétele után - azaz 1544-ben megkísérelték Léva várának bevételét. Istvánffy Miklós feljegyzéseiből tudjuk, hogy lovasokból és gyalogokból álló jelentős sereggel éjjel lepték meg a békésen alvó várost, azt elfoglalták, az ellenállókat levágták, vagy elfogták. Balassa Menyhért azonban a várat megvédte, a város azonban porig égett. A vár bevételéért „heves, véres küzdelem fejlődött. Mivel a törökök sűrű csoportokban harcoltak, a puska és pattantyú (falconum) golyók köny- nyen kárt csináltak közöttük, azért elhagyván a várat, ismét a városba visszatértek, melyből a lovakat elhurcolván, azt kirabolták és felgyújtották, azután hazafelé indultak. Balassa Menyhért azonban vitézeivel üldözőbe vette őket. E közben a közel levő Ságh várából Túri György az ágyúzás hallatára oda sietett és szintúgy üldözőbe vette a törököket. Nyílt csatát az üldözők kezdeni nem mertek, látván a törökök sokaságát, azért csupán a hátvédet alkalmatlanig tták...” A korabeli feljegyzés szerint több végvár is összefogott, hogy üldözőbe vegyék a zsákmánnyal elvonuló esztergomi törököket. Horváth Bertalan, Komárom kapitánya, valamint Nyári Ferenc a hamarjában felfegyverezett 350 nagysurányi vitézével, valamint a Sellye körül tartózkodó morva csapatokkal keltek útra, hogy rajtaüssenek a Lévát kirabló törökön, akiket Szalka határában értek utol. „Épp dél tájban volt, midőn az ellenséget megtámadták. Kemény, véres és sokáig kétes csata folyt, úgy hogy a győzelem kivívása előtt esteledni kezdett és már a nap lenyugvóban volt, midőn a török lovasság otthagyván a janicsárokat, visszavonulni készült. A török lovak az éjjel-nappali fáradtságtól már ki valának merülve, azért a magyarok előnyben lévén, hevesebben támadhattak. Még állott a csata, midőn Várdai Pál esztergomi érsek lovasságának főnöke, Zoltay Lőrinc átdöfte lándzsával Husszein lovas hadnagyot, akit a törökök oldal basának neveztek, midőn az Manó T.ynya játszó ház 1 m \ Megköszönve egész évben nyújtott bizalmukat minden kedves vendégünknek békés karácsonyt és boldog új évet kivédünk! Szeretettel várjuk Önöket a 2009-es évben is. 2500 Esztergom, Hősök tere 8.; Tel: 06-30-394-9455; www.manotanya.hu ; e-mail: info@manotanya.hu . Nyitvatartás: H-P: 9-18, Szó: 9-13 36 hídlap
