Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-20 / 50. szám
Az ünnep díszei, avagy kis karácsonyikellék-történet A V szeretettel várja vendégeit a Tesco-val szemben Esztergom, Galagonyás u. 2/a. Pizzából bő válaszlék! Ingyenes házhoz szállítás Esztergom, Esztergom-Kertváros. Búbánatvölgy, nincs doboztlij! Rendezvények, családi összejövetelek lebonyolítását vállaljuk. Napi menük elvitelre is. Ingyenes parkolás gyerekeknek játszótér nagy terasz légkondicionált helyiség. Nyitva: mindennap: 10-22 óráig. Rendelés felvétel: 33/313-323 kőzetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát”. A karácsonyfát eleinte mézeskaláccsal, almával, dióval díszítették fel, majd elterjedtek a 19. század végén az üveggömbök, ma pedig már különféle szaloncukrokat és más édességeket, égőket aggatunk a tűlevelűre. Manapság már számtalan divatja van a karácsonyfa-állításnak, mint például az a szokás, amely szerint minden évben más színbe öltöztetjük karácsony legjellegzetesebb díszét. Sokaknál elterjed a műfenyő használata, vagy egyre több család gyökeres, dézsába álló fenyőt díszít fel, így a fa karácsony után kikerülhet az udvarba, sőt az a következő évben akár újra a szobát díszítheti. Honnan ered a szaloncukor? A karácsonyfa mellett a gyerekek számá- raa másik legfontosabb karácsonyi kellék a Jókai által szalonczukkedliként emlegetett szaloncukor. Az ünnepi édesség a reformkorból „ ered, akkor jött ugyanis divatba a fogadószoba, azaz szalon, ahol a karácsonyfa is helyett kapott, innen az édesség elnevezése is. Magyarországon a 19. század közepén jelent meg a szaloncukor, Hegyesi József magyarfrancia szakács és vállalkozó pedig már az 1891-ben megjelent kézikönyvében többféle szaloncukrot különböztetett meg, mint például a „szalon-ananász ezukorkát a szaloncréme-bonbonoktól és a szalon-marasquin-czukorkáktól”. Persze nem mindenki engedhette meg magának a mestercukrász-műhelyek- ben készült finomságokat, így elterjedt a házi szaloncukor készítés. Az Édes- séggyártók Szövetsége szerint a szaloncukor tradicionális magyar termék, csak a magyarok lakta területeken szokás ezzel díszíteni a fát. Minden változata megtalálható a legolcsóbbtól a legdrágábbig, többféle ízben és csomagolásban, ám az utóbbi években a felmérések azt mutatják, hogy évről évre egyre kevesebb fogy belőle. ,Y. + Víg* I V-r- ' hídlap 13 Karácsonykor az utolsó gyertyát is meggyújtjuk az adventi koszorún, mellyel véget ér a várakozás időszaka és megkezdődik az egyházi év. A lélek feldíszítésén kívül azonban számos más díszes„kelléke"van a karácsonyi ünnepeknek. Karácsonyfa-történet Néhány évszázada jelent meg a hagyományok közt a karácsony fa-állítás, amely a szeretet ünnepének legdíszesebb jelkép *, évé vált. Ennek a szokásnak kialakulása is természetesen a népi hiedelmekhez köthető. .-. * Eszerint a téli napforduló , % alkalmával gonosz dérrio- > •-' nők és szellemek szaba- dúlnak ki, és kószálnak <■ j szabadon a világban, T ám előlük elmenekül- hetünk, ha az örökzöld ' alá húzódunk. Az első 1 karácsonyfát a hagyományok szerint Luther Márton wittenbergi reformátor állította gyermekeinek, bár már nem az ősi hiedelem miatt, hanem Jézus születésének a tiszteletére tette mindezt, legalábbis erről emlékezett meg a 15. század végén Sebastian Brant német író. Régebben egyébként fagyöngyöt, fenyőágat vagy termőágat akasztottak a mestergerendára, amely tulajdonképpen már a karácsonyfa ősének tekinthető. A fenyőfaállítás elterjedése, mely történelmileg is megalapozott, 1605-ből származik, akkor ugyanis egy strasbourgi polgár jegyzete fel, hogy a városban már kialakult ez a szokás. Magyarországon, pontosabban Aszódon, 1824-ben Brunszwick Teréz, jjfcr? martonvásári grófnő volt az, aki \ első alkalommal díszített fel Y * « örökzöld tűlevelűt. Azt köve- tőén az országban a tizenki- > J;~ " lencedik század második feí 'V lében terjedt el ez a hagyo*. mány, legelőször a nemesi 0 »- családoknál, majd a mó*■ ét dosabb polgári otthov **-' yv | nokban is megjelent a ^ szeretet ünnepének e jelképe. A parasztok- 1 '■ • * náljóvalkésóbb.csuf l'l*"- • pan a múlt szá^ : ‘y- zadban, sokaknál * ‘ ^'' * -. pedig csak 1945-Tr K után lett szor <s ■ , ' • í \ % ■ i kas a karacsonyI fa. Bálint Sándor x népmondája szerint, amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így megmenekült. Az Úr ezért megáldotta a fenyőfát: „Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlé-
