Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-13 / 49. szám
helyi história A tatárjárás előestéjén r ÍO C.I ó ^ TELI VÁSÁR! ^ BUNDÁS, VÍZÁLLÓ'£ BAKANCSOK!' HIGH BOKA ÉS TÉRDZOKNIK SCHOOL MUSICAL 18-42 MÉRETIG SALUS VÁLTÓSZANDÁLOK KAPHATÓK! SZÍNES. MINTÁS PAMUT ÉS FROTTÍR HARISNYANADRÁGOK 62-TŐL 170-IG! LEPJE MEG SZERETTEIT VÁSÁRLÁSI UTALVÁNNYAL' AKCIÓS TÉLI CIPŐK 2990 FTj www.picurcipo.hu ESZTERGOM, SZÉCHÉNYI TÉR 17. DOROG, BÉCSI ÚT 50. 06-70-249-22-60 Jób érsek halála után az esztergomi főpapok gyorsan követték egymást. Jelentőségük épp oly különböző volt, mint a rendelkezésükre álló idő. Egyvalami azonban szinte mindről elmondható: honfoglaló ősöktől származtak. A tisztet mindössze 4 hónapig betöltő Csák nembeli Ugrin például Szabolcs vezértől eredeztethető, aki egykoron a Vértes erdejét kapta Árpádtól és birtokán később Csákvára épült. A Csák nemzetség első ismert tagja, Ugrin ispán, akinek birtoka szomszédos volt a Kisfaludyakéval, ezért talán külön kultúrtörténeti érdekesség, hogy őt tekintik a Kisfaludy-ág ősének is. Ugrin előbb zágrábi, majd győri püspök volt, III. Béla halála után Imre király feltétlen és odaadó híve. Az uralkodó nem is volt hálátlan, 1204. április 24-én III. Ince pápával esztergomi érsekké neveztette ki, ám az érsek néhány hónap múlva meghalt, és rövidesen követte őt a király is. Utódát Kalánt Róma 1204. augusztus 20-án helyezte az esztergomi érseki székbe. Kalánról kevés emléket őriztek meg a források. Beke Margit szerint elképzelhető, hogy Párizsban tanult. III. Béla kedvelt embere lehetett, hiszen ő viselte elsőként a „királyi udavari kancellár” címet. 1186-ban pécsi püspök lett. Imre királlyal már nem volt felhőtlen a viszonya, Kalán ugyanis Andrást támogatta a trónviszályban. A király erre -unokahúga gyakori látogatása miatt- vérfertőzéssel vádolta meg a püspököt Rómában. Ince pápa ugyan nem hitte el a dolgot, hiszen Kalán ekkor már meglehetősen idős férfi volt, de a tisztesség kedvéért az ügy kivizsgálásával az akkor még győri püspököt, Ugrint bízta meg. A vizsgálat bizonyította Kalán ártatlanságát olyannyira, hogy a rövid életű Ugrin esztergomi érseksége után ő lett a magyar metropolita, ám Imre fiát, a gyermek III. Lászlót nem ő, hanem a kalocsai érsek koronázta meg, ami súlyos jogviták alapjául szolgált. László azonban - akit anyja temérdek kinccsel és a koronával osztrák földre menekített - hamarosan elhunyt Bécsben. Nagybátyja, András herceg végre elnyerte az áhított trónt, és II. Andás néven sürgősen királlyá is koronáztatta magát 1205. május 29-én, ám a szertartást ismét a kalocsai érsek végezte, hiszen Kalán ekkor még nem kapta meg Rómától az érvényes érseki jóváhagyást. Hogy Kalán érsek ténylegesen mennyi időt tölthe- tett Esztergomban, egyáltalán tartózkodott-e itt, nem tudjuk Kinevezése valószínűleg formális maradt. Any- nyi bizonyos, hogy 1205. augusztus 1-je után már Pécsett találhatjuk. Ott élt és munkálkodott 1218 végén bekövetkezett haláláig. Neki tulajdonítják a pécsi Varga Péter Dénes 32 hídlap
