Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-07-05 / 26. szám
helyi história 1896-ban lett effektiv folytatása. Ekkor ugyanis a város tanácsa végzésben ismerte el annak szükségességét, hogy Esztergomban a járásbíróság részére székházat építtessenek és hogy a város e célra ingyen telket adjon át az államkincstárnak. Az igen csak lelassult döntéshozatalt egy államtitkári levél lódította meg, 1900. június 16-án az igazságügyi minisztériumi szakember a tárca határozatával kereste fel a vidéki atyafiakat: „Esztergomban a járásbíróság és fogház céljára új kincstári épületet emeltet, és az építkezés helyéül egyedül a Sas-telek azon részét találta alkalmasnak, amelynek homlokzata a Széchenyi térre néz, amelyen ez idő szerint az úgynevezett Sas-kaszárnya áll.” Sokakban tán most inog meg az igazságszolgáltatásba vetett hit, amikor azt is eláruljuk, hogy az államtitkár levelének folyományaként cudar alkudozás indult meg az állam és Esztergom között a kiválasztott telek áráról. A licitek eltérő mértéke természetesen abból fakadt, hogy a város és a minisztérium különféle módon ítélte meg az ingatlan értékét. A szaktárca - bocsánat, ha a lapíró hazabeszél de - kissé smucig módon, csupán 10 ezer koronára tartotta a telket, viszont jól kontrázott erre Esztergom, ahol úgy látták, megér az a 600 négyszögöles föld akár 67 ezret is. A nagy alku végén aztán 40 ezer korona került rá a hivatalos szerződésre. Különböző pénzügyi machinációknak köszönhetően az építkezés végül csak két év múlva, 1902-ben kezdődhetett el. Érdekesség, hogy sem a tervekről, sem pedig a építmény felhúzásának körülményeiről, fejleményeiről nem maradtak fenn írásos emlékek. Az Esztergomi Közlöny 1903. szeptember 17-ei számában a következő híradás olvasható: „A királyi járásbírósági palota tényleges átvétele folyó hó 12-én eszközöltetett. A királyi bíróság részéről Magos Sándor ítélőtáblái bíró és Környey Imre királyi járásbíró voltak jelen, az építő céget Örömi Gyula építész képviselte. Az épületet szakértői felülvizsgálata később fog eszközöltetni. Az átköltözködés a jövő hét folyamán lesz. A betétszerkesztői hivatal nem megy át az új palotába.” Az épület szinte átadásától fogva kétféle kritika illette, belsejét kicsinynek, szűkösnek, külső formáját ezzel ellentétben szépnek, rangosnak tartották. Prokoppné Stengi Marianna Műemléki séta című kiadványában egyenesen a bírói független igazságszolgáltatás méltóságát leginkább kifejező itáliai reneszánsz és barokk stílus ötvöződéséként említi a palotát. A 2005-ben jelentős felújításon átesett bírósági épület, a rekonstrukción megszépült Széchenyi tér hangulatához igazodva, a mértéktartó pompa és a reflektorok és napfény sugaraiban tündöklő elegancia egyfajta emblémája lett. A Széchenyi tér 22. szám alatt lévő bíróság mögötti fogház épülete 2006 decemberében vesztette el funkcióját, amikor a börtön megszűnt. A centrumnak számító belvárosi rész rendezési tervei között szerepel, hogy a főtér és a Kis-Duna sétány között úgynevezett passzázsokat, azaz átjárókat építenek. Szí éwd . . elöli 1903. szeptember 28-án ebben az “újonnan épüli fényes Széchenyi téri palotában" folytatta működését az Esztergomi Királyi Járásbiróság MAGOSS SÁNDOR járisfciróságí elnök címzetes tábiabiró és puiai PULAY GÉZA Komáromi Törvényszéki elnök címzetes táblabíró hivatali idejében. Az évforduló alkalmából állitatta az emléktáblát a Komárom-Esziergom Megy ei Bíróság 2003 szeptember 28. o o hídlap 27
