Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-07-05 / 26. szám

helyi história 1896-ban lett effektiv folytatása. Ekkor ugyanis a város tanácsa végzésben ismer­te el annak szükségességét, hogy Eszter­gomban a járásbíróság részére székházat építtessenek és hogy a város e célra in­gyen telket adjon át az államkincstárnak. Az igen csak lelassult döntéshozatalt egy államtitkári levél lódította meg, 1900. jú­nius 16-án az igazságügyi minisztériumi szakember a tárca határozatával kereste fel a vidéki atyafiakat: „Esztergomban a járásbíróság és fogház céljára új kincstári épületet emeltet, és az építkezés helyéül egyedül a Sas-telek azon részét találta al­kalmasnak, amelynek homlokzata a Szé­chenyi térre néz, amelyen ez idő szerint az úgynevezett Sas-kaszárnya áll.” Sokakban tán most inog meg az igaz­ságszolgáltatásba vetett hit, amikor azt is eláruljuk, hogy az államtitkár levelé­nek folyományaként cudar alkudozás in­dult meg az állam és Esztergom között a kiválasztott telek áráról. A licitek elté­rő mértéke természetesen abból fakadt, hogy a város és a minisztérium különfé­le módon ítélte meg az ingatlan értékét. A szaktárca - bocsánat, ha a lapíró ha­zabeszél de - kissé smucig módon, csu­pán 10 ezer koronára tartotta a telket, viszont jól kontrázott erre Esztergom, ahol úgy látták, megér az a 600 négy­szögöles föld akár 67 ezret is. A nagy alku végén aztán 40 ezer korona ke­rült rá a hivata­los szerződésre. Különböző pénz­ügyi machináci­óknak köszönhe­tően az építkezés végül csak két év múlva, 1902-ben kezdődhetett el. Érdekesség, hogy sem a tervekről, sem pedig a épít­mény felhúzásá­nak körülménye­iről, fejleményeiről nem maradtak fenn írásos emlékek. Az Esztergomi Közlöny 1903. szeptember 17-ei számában a kö­vetkező híradás olvasható: „A királyi já­rásbírósági palota tényleges átvétele fo­lyó hó 12-én eszközöltetett. A királyi bí­róság részéről Magos Sándor ítélőtáblái bíró és Környey Imre királyi járásbíró voltak jelen, az építő céget Örömi Gyula építész képviselte. Az épületet szakér­tői felülvizsgálata később fog eszközöl­tetni. Az átköltözködés a jövő hét fo­lyamán lesz. A betétszerkesztői hivatal nem megy át az új palotába.” Az épület szinte átadásától fogva kétféle kritika illette, belsejét kicsinynek, szűkösnek, külső formáját ezzel ellentétben szép­nek, rangosnak tartották. Prokoppné Stengi Marianna Műemléki séta című kiadványában egyenesen a bírói füg­getlen igazságszolgáltatás méltóságát leginkább kifejező itáliai reneszánsz és barokk stílus ötvöződéséként emlí­ti a palotát. A 2005-ben jelentős felújításon átesett bírósági épület, a rekonstrukción megszé­pült Széchenyi tér hangulatához igazodva, a mértéktartó pompa és a reflektorok és napfény sugaraiban tündöklő elegancia egyfajta emblémája lett. A Széchenyi tér 22. szám alatt lévő bíróság mögötti fogház épülete 2006 decemberében vesz­tette el funkcióját, amikor a börtön megszűnt. A centrumnak számító belváro­si rész rendezési tervei között szerepel, hogy a főtér és a Kis-Duna sétány között úgynevezett passzázsokat, azaz átjárókat építenek. Szí éwd . . elöli 1903. szeptember 28-án ebben az “újonnan épüli fényes Széchenyi téri palotában" folytatta működését az Esztergomi Királyi Járásbiróság MAGOSS SÁNDOR járisfciróságí elnök címzetes tábiabiró és puiai PULAY GÉZA Komáromi Törvényszéki elnök címzetes táblabíró hivatali idejében. Az évforduló alkalmából állitatta az emléktáblát a Komárom-Esziergom Megy ei Bíróság 2003 szeptember 28. o o hídlap 27

Next

/
Thumbnails
Contents