Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-07-05 / 26. szám
a bíi6f«D0«\ uroiwvk Búcsúvezetés a diktatúra alatt Manapság, amikor üzletszerűen szervezett zarándokturizmusról beszélünk, nem is gondolunk arra, hogy volt időszak, amikor nem kevés bátorságot jelentett Magyarországon az évszázadok óta tisztelt kegyhelyekre búcsújárások vezetése. Az esztergomi Keresztény Múzeum máig őrzi Fodor József búcsúvezető 1957 és 1974 közötti időszak kézzel írott naplóját, amelyben a tizennyolc év alatt vezetett zarándokutakról készített feljegyzéseket. A zarándoklatok szinte minden vallási kultúrában jelen vannak. Magyarországon a zarándokcsoportokat irányító búcsúvezetők szakrális küldetése a török hódoltság alatt alakult ki, és ez a mai napig is megmaradt. A zarándoklatok során énekszóval és közös imával, elmélyült lelkülettel keresik fel a kegyhelyeket a hívek, ahol a bűnbánat szentségén keresztül a feloldozó kiengesztelés lehetőségét keresik. SOOS SÁNDOR FODOR JÓZSEF BUCSÚVEZETÓ ZRRÄNDOKKÖNYVE (1957-1974) M aga a zarándoknapló önmagában is a magyar szakrális néprajz páratlan darabja, a múzeum néprajzi gyűjteményét gondozó Soós Sándor kutatásai nyomán a könyvről készült kötetből azonban megismerhetjük a napló írójának személyét és életútját is. I Fodor József 1921-ben született Veresegyházán. Édesanyja Bajor Gizi öltöztetőnője volt, így már gyermekként belecsöppent színház világába, amely szinte egész életét végig kísérte. A mélyen vallásos édesanya búcsúvezető is volt, fiát is ő tanította a zarándokutak szervezésére, vezetésére, vallásos népénekekre, imákra. Fodor József 15 éves korában veze- tett először búcsújárókat. Édesanyjával együtt indultak, két külön csoporttal, amíg neki az első, anyjának az utolsó zarándokútja volt ez, mert útközben a szíve váratlanul megállt. Édesanyja halála megerősítette benne az Istennek ajánlott búcsúvezetői szolgálatot, amelyet 1940-től hivatásszerűen látott el. A visszaemlékezésekből kibontakozik e jámbor életű ember egyéni tragédiája is, gyermeke fiatalon meghalt, család nélkül maradt, és jobb karját vállból amputálták. A Filmgyár portáján f-----dolgozott, így a szentek mellett tisztelte m m és ismerte a filmvilág akkori nagyságait is. Szokása volt vászonterítökre autogramot a kérni a művészektől, amelyet fogyatékossága ellenére aztán szépen kihímzett. Kézimunkái mára színháztörténeti emlékek. Nem kis bátorság szükségeltett ahhoz, hogy a Rákosi és Kádár-korszakban za- rándokutakat szervezzen és vezessen a magyarországi kegyhelyekre és mindezt könyvében dokumentálja is. 1957- től 1974-ig 153 zarándokúiról készített díszes feljegyzést emlékkönyvében, ez idő alatt 45 hazai és 16 külföldi kegyhely- re vezetett csoportokat. Fodor Esztergomban is járt, a Bakócz- kápolnában őrzött Mária-kegyképhez vezetett zarándokokat, amelyet 1732-ben találtak meg a török által lerombolt székes- egyház romjai alatt, csodálatos módon sértetlenül. Több alkalommal vezetett búcsújárókat Péliföldszentkeresztre, ahol 1974 májusában Lékai László bíboros írta alá zarándoknaplóját, amelyet 1984-ben bekövetkezett halála után végakaratában a Keresztény Múzeumra hagyott. Az egyéni emberi szenvedés leküzdése mellett páratlanul gazdag életpálya jutott osztályrészéül, naplóját olvasva gondolatban eljuthatunk a kegyhelyekre, ahol a mindennapok gondjaitól szabadulva tartós lelki felüdülésben lehet részünk. Muzslai Ágnes nMUGS 80-as fiókos alsó 80-as mosogató 40-es alsó 20900,33900,14000,28 hídlap
