Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-06-14 / 23. szám
közügy Esztergomban nem használják az új modellt Segélyek vita nélkül Gábor Éva „Monoki modell" néven híresült el az azóta további települések önkormányzatai által is követendőnek tartott rendelkezés, mely szerint a szociális segélyeket köz- munkavégzéshez kötnék. Az ombudsman és az alkotmányjogászok szerint is meglehetősen aggályos támogatási rendszert a kormány és az önkormányzatok többsége, így Esztergom is elutasítja. M agyarországon az elmúlt időszakban több település önkormányzata hozott olyan rendeletet, amely a szociális segélyezés feltételeit szigorította többnyire úgy, hogy a munka nélkül, segélyből élők pénzbeni támogatását közmunka végzéséhez, a gyermekvédelmi juttatásokat pedig óvodába-, illetve iskolába járáshoz kötötte. Eleinte szárnyra kaptak olyan hírek is, hogy a kormány is kölcsönvesz egy-két elemet a „monoki modellből" a szociális ellátórendszer új alapokra helyezését jelentő törvényjavaslat elkészítésekor, de mára a szakminisztérium, az alkotmányjogászok, szociálpolitikusok és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is törvénybe ütközőnek tartják a hasonló feltételekhez kötött segélyezést. Szabó Máté ombudsman szerint, ha valaki rászorultsági alapon jogosult a segélyre, akkor azt tőle nem lehet megtagadni, és kifizetését nem lehet feltételekhez kötni. A már elfogadott rendeleteket vélhetőleg megtámadják majd a közigazgatási hivatalok, vagy akár az Alkotmány- bíróság is, de addig az érintett települések kitartanak az általuk helyesnek vélt szabályok alkalmazása mellett. Hasonló esetre egyébként volt már példa a kilencvenes években Karcagon. A segélyt közmunkához kötő önkormányzatokat az motiválta a döntésben, hogy a támogatásra szorulók száma folyamatosan nő, a települések költségvetése pedig egyre szűkösebb. Ráadásul szép számmal vannak olyan családok, akiknek egyszerűen nem éri meg munkát vállalni, hiszen a segélyekből ugyanolyan színvonalon, sőt adott esetben jobban élnek, mint ha minimálbérért dolgoznának. Vitára tehát bőven van ok. Esztergom a saját útját járja Esztergomban is hallhatók olyan vélekedések, hogy a segélyből élőknek közhasznú munkát kellene felajánlania az önkormányzatnak, illetve a gyermekvédelmi támogatások esetében is nyomon követhetővé tennék, hogy a pénzt valóban a gyermekekre költik. Az esztergomi önkormányzat nehéz élethelyzetűek támogatásáról szóló rendeleté is tartalmaz számos olyan kikötést, amely elméletileg nem teszi lehetővé a segély „elherdálását", és jogtalan felvételét, de persze kiskapuk és visszaélések, mint mindenhol, minden bizonnyal ezen a területen is előfordulnak. A rendszeres szociális segélyben részesülőknek például együtt kell működniük a Családsegítő Szolgálattal, és részt kell venniük különféle beilleszkedési programokban. Ha ezt nem teszik, előbb csökkentik a segély összegét, majd meg is vonják tőlük. Szintén a juttatások rendeltetésszerű fel- használását célozza az az intézkedés, hogy például az átmeneti segélyt, a rendszeres Esztergomban igényelhető szociális juttatások: • közgyógyellátás • lakásfenntartási támogatás • ápolási díj • átmeneti segély • rendszeres szociális segély •temetési segély • hajléktalanok támogatása • adósságkezelési szolgáltatás • személyes gondoskodás (házi segítségnyújtás, étkeztetés, családsegítés, stb.) • időskorúak járadéka • időskorúak támogatása • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • beiskolázási segély • helyi közlekedés támogatása • hulladékkezelési díjkedvezmény • nagycsaládosok parkolási díjkedvezménye • nagycsaládosok tandíjmentessége • ingyenes óvoda- és iskolatej • tanévkezdési támogatás • tanulók ingyenes úszásoktatása szociális segélyt, és a gyermekvédelmi támogatást nem készpénzben, hanem kizárólag személyesen beváltható utalvány formájában adják, amit alapvető élelmiszerekre, mosó- és tisztítószerekre, valamint gyógyszerekre költhetnek a rászorulók. A Szent Miklós Alapból 21 éves korban való részesedés feltételéül a jogalkotó szintén a középiskolai érettség, vagy a szakképesítés megszerzését tűzte ki. Egyes segélytípusok éppen azt a célt szolgálják, hogy a bajbakerültek ne veszítsék el otthonukat, és ne induljanak el megállíthatatlanul a lejtőn. Ilyen például az évente kérelmezhető, illetve megújítandó lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, és az Esztergomban ritka példaként működő adósságkezelési támogatás, amelyet olyan rászorulók kérhetnek, akiknek a lakhatásukkal kapcsolatosan 50-300 ezer forintos tartozásuk van. E támogatási típusnál is előírják az önrész-vállalást, a tartozások rendszeres törlesztését, sőt még adósságkezelési tanácsadáson is részt kell venniük az érintetteknek. A legtöbb támogatás alapvető igénylési feltétele, hogy a családban egy főre eső jövedelem ne haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 százalékát, amely jelenleg 57 ezer forint. A segélyek igénylésének többi feltételét az érvényben lévő önkormányzati rendeletek rögzítik. Esztergom Város Önkormányzatának szociális juttatásokról szóló rendeletéi • 52/2004. (XI.25.) rendelet a Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért támogatási alap létrehozásáról, a jogosultság feltételeiről és a működtetésének rendjéről • 22/2005.(IV.28.) rendelet az adósságkezelésről, valamint az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályairól • 24/2007.(IV.26.) rendelet a nehéz élethelyzetűek támogatásáról • 29/2007. (IV.27.) rendelet az idősek támogatásáról • 10/2008. (II.7.) rendelet a családok és gyermekek támogatásáról, valamint a Szent Miklós Program elemeiről hídlap 15
