Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-05-24 / 20. szám
az önkormányzat 18%-kal olcsóbban jut a mélygarázshoz, mint annak átlagos becsértéke. Emellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a közlekedés- ügyi szakhatóságok is felhívták már a figyelmet a belvárosból kiszoruló járművek elhelyezésének, a parkolási gondok újabb férőhelyek létesítésével történő megoldásának szükségére. Egy másik „szakértő"... A Horváth-Kovács-féle alakulat szakértőjének, Bíró Lászlónak a megtérüléssel kapcsolatos felvetése, hogyha tizenöt év alatt nem térül meg egy befektetés (a mélygarázs egyébként ennyi idő alatt többször is megtérül), a vállalkozónak más lehetőséget kell keresnie, visszakérdeznék. Szerinte mit kellene kezdenie a„vállalkozó ön- kormányzatnak" olyan, soha meg nem térülő befektetéseivel, mint az óvodák, az iskolák, a múzeumok, a temetők, az utcák, a szociális segélyek, tanévkezdési támogatások? Sötét lenne a jövő, ha azt olyan vállalkozó politikusokra bíznánk, mint Horváth és társai. A vesztegetés hamis vádja és a tények - zárt ülés, de nem mutyizás Az ellenzők és az ellenzék, különösen Horváth Mihály és Miavecz Jenő többször hangoztatott vádja, hogy a testület azért zárt ülésen tárgyalta meg a kérdést, mert így akarom titokban tartani, hogy engem megvesztegettek. Mindezt Kovács Gábor, a Polgári Esztergomért-formáció vezetője hasonlóképpen szajkózta. Ennek a képződménynek Horváth nemcsak a tagja, hanem valójában a kiötlője, létrejöttét Miavecz meleg szeretettel üdvözölte. Nos, ebből a rágalomból egy szó sem igaz. A zárt ülés elrendelésére nem azért került sor, mert akár a határozat, akár a szerződés titkos lenne. Ilyen aljasságra nem Esztergom vezetése szokott vetemedni, hanem éppen a vádlóim és a zsoldjukban állók. Zárt ülést azért szokás elrendelni, hogy a képviselők anélkül kérdezhessenek, úgy mérlegelhessenek kényes kérdéseket, hogy ezek „firtatásával" kapcsolatban ne merülhessen fel a „nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás, becsületsértés" gyanúja. Ilyenkor esetleg éppen partnerünk jó hírét, üzleti érdekét sértő adatokra, üzleti hátterére, a kockázatokra, az általunk kért garanciákra kérdezünk rá. A képviselők mindegyike megkap minden információt írásban, vagy az ülésen szóban. Ha éppen részt vesz az ülésen, mint ahogy Horváth Mihály nem szokott részt venni. A döntés ilyen hátterével tehát tisztában lehetett volna, ehelyett rágalmakat szór társaságuk. A lényeges elemek megismerhetőek a határozatból és a minden részletében nyilvános szerződésből. A város és a vállalkozó kapcsolata így semmiféle titkot sem rejt. Viszont a vállalkozó megőrizhette mindazoknak az üzleti számításoknak, modelleknek a titkosságát, amik a versenyelőnyét biztosítják. Szükség is van erre, hiszen az esztergomi hotelpiacon az önkormányzat több befektető megjelenését várja. Ezek egymás közötti versenyében az információk súlyos százmilliókat érnek, esetleg döntőek lehetnek egy befektető kiválasztásánál, egy pályázati árversenyben. Ha, például, Nyíri Attila vette volna a fáradságot, és megnézte volna a bekerülés és a várható hasznok elemzését, látná, hogy még ötvenszázalékos kihasználtság esetén és kedvező díjakkal (nappaíi 320, éjszakai 120 forint/órával) számolva is a beruházás az ötödik évtől 310 milliós bevételt termel Esztergomnak. Ha csak33%-os lenne a kihasználtság, akkor 210 milliót. Még akkor is, ha a garázsban mind a 325 gépkocsibeálló havi harmincezer forintért garázsbérletbe van adva, így egy sem működik parkolóként („üzemen kívül van helyezve"), mindössze tizenkét év alatta bevétel meghaladja az 1,4 milliárdos vételárat. Azzal tódítja mindezt, hogy a parkolóhelyeket a vállalkozó az önkormányzattól függetlenül megépítette volna. Nos, ez nem igaz. A vállalkozó a hotelhez szükséges százhatvan parkolóhely felett nem kívánt (miért is kívánt volna?) további helyiségeket építeni. Azok betervezéséről és megépítéséről az önkormányzat tavaly április 20-án döntött. Előbb bérleti formában, aztán, kellő előkészületek, számítások, tárgyalások után vásárlóként, majdani tulajdonosként vált partnerré az önkormányzat. A város ráadásul a szigeten épülő szálloda mélygarázsában nem parkolóhelyeket vásárol, hanem fizikailag elkülönülő, önálló megközelítéssel (bejárattal), saját helyrajzi számmal rendelkező, a többi épületrésztől különálló, egyedileg is forgalom- képes 11500 négyzetméter hasznos alapterületű épületrészt, mélygarázst, egy saját épületszerkezetébe foglalt ingatlant, minimum 325 parkolóhely kialakításának lehetőségével. Ellenzéki „Szám bácsik" trükkjei Miavecz Jenő, aki, mint már jeleztem, korábban többször szavazott a bérletbevétel mellett, amivel 1,9 milliárdot adott volna ki Esztergom úgy, hogy a bérlet lejártakor semmit sem kapott volna, most hirtelen drágállja az egyes parkolóhelyek árát. Nemcsak drágállja, hanem drágítja is. Ahogy az egyik esemesező nevezte az ETV adásában,„Cziviljenő" ötmillió forintos parkolóhelyekről értekezik. Csakhogy egyrészt nem parkolóhelyekről, hanem saját épületrészről beszélünk. Ami ennél is fontosabb: önjelölt műszaki előkészítőként a számításaira hivatkozva az esztergomi polgárokat megtéveszti, ahelyett hogy utánanézne (kisalföld.hu), hogy az országban nem is olyan mesz- sze tőlünk, a múlt hónapban független igazságügyi építésügyi szakértő mennyire becsült egy hasonló objektumot. A soproni mélygarázs, amiben 160-218 kocsi parkolhat, az eredeti szerződés szerint 1,1 milliárd forintra „jön ki", ami 6,88 millió forintot jelent beállónként. Az ottani szakértő szerint 1,085 milliárd forintból is„kihozható", ami ötmillió forint beállónként, míg a„bank"és az építő cég szerint 2-2,35 milliárd forintba kerül a mélygarázs, így 10,8 millió forint lesz egy beálló. Ezzel szemben a Mária Valéria Hotel önkormányzati mélygarázs gépkocsibeállóinak fajlagos árát bruttó 4,3 millió forint alá szorítjuk. Ha Miavecz Jenő továbbra is szeretne építési költségszámításokat végezni, javasolnám, hogy a mélygarázs-felúszás (árvíz esetén a súlyos épület is megemelkedne Arkhimédész törvénye szerint) elleni védelméhez elengedhetetlen közbenső födémek vastagságának többletköltségét, és a hasonló temérdek szakmai fortélyt is kalkulálja be. Ha sikerül, meg fog lepődni milyen vastagon fog a ceruzája, amikor leírja a végösszeget. Jelenlegi számításának a sorsa pedig az, amit a legolcsóbb, és legdrágább árajánlatokkal szoktak szakemberek tenni: nem vesszük figyelembe! Költői kérdések Másrészt Miavecz Jenő úgy alapozza pletykákra és fejszámolásra rágalmait, hogy nem vesz tudomást a testületi ülésen bemutatott előkészítő anyagokról, számításokról. Nem hídlap 5
