Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-05-24 / 20. szám

az önkormányzat 18%-kal olcsóbban jut a mélygarázshoz, mint annak átlagos becsértéke. Emellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a közlekedés- ügyi szakhatóságok is felhívták már a figyelmet a belvárosból ki­szoruló járművek elhelyezésének, a parkolási gondok újabb fé­rőhelyek létesítésével történő megoldásának szükségére. Egy másik „szakértő"... A Horváth-Kovács-féle alakulat szakértőjének, Bíró Lászlónak a megtérüléssel kapcsolatos felvetése, hogyha tizenöt év alatt nem térül meg egy befektetés (a mélygarázs egyébként ennyi idő alatt többször is megtérül), a vállalkozónak más lehetőséget kell keres­nie, visszakérdeznék. Szerinte mit kellene kezdenie a„vállalkozó ön- kormányzatnak" olyan, soha meg nem térülő befektetéseivel, mint az óvodák, az iskolák, a múzeumok, a temetők, az utcák, a szociá­lis segélyek, tanévkezdési támogatások? Sötét lenne a jövő, ha azt olyan vállalkozó politikusokra bíznánk, mint Horváth és társai. A vesztegetés hamis vádja és a tények - zárt ülés, de nem mutyizás Az ellenzők és az ellenzék, különösen Horváth Mihály és Miavecz Jenő többször hangoztatott vádja, hogy a testület azért zárt ülé­sen tárgyalta meg a kérdést, mert így akarom titokban tartani, hogy engem megvesztegettek. Mindezt Kovács Gábor, a Polgá­ri Esztergomért-formáció vezetője hasonlóképpen szajkózta. En­nek a képződménynek Horváth nemcsak a tagja, hanem valójá­ban a kiötlője, létrejöttét Miavecz meleg szeretettel üdvözölte. Nos, ebből a rágalomból egy szó sem igaz. A zárt ülés elrende­lésére nem azért került sor, mert akár a határozat, akár a szerző­dés titkos lenne. Ilyen aljasságra nem Esztergom vezetése szo­kott vetemedni, hanem éppen a vádlóim és a zsoldjukban állók. Zárt ülést azért szokás elrendelni, hogy a képviselők anélkül kér­dezhessenek, úgy mérlegelhessenek kényes kérdéseket, hogy ezek „firtatásával" kapcsolatban ne merülhessen fel a „nagy nyil­vánosság előtt elkövetett rágalmazás, becsületsértés" gyanúja. Ilyenkor esetleg éppen partnerünk jó hírét, üzleti érdekét sértő adatokra, üzleti hátterére, a kockázatokra, az általunk kért garan­ciákra kérdezünk rá. A képviselők mindegyike megkap minden információt írásban, vagy az ülésen szóban. Ha éppen részt vesz az ülésen, mint ahogy Horváth Mihály nem szokott részt venni. A döntés ilyen hátterével tehát tisztában lehetett volna, ehelyett rágalmakat szór társaságuk. A lényeges elemek megismerhetőek a határozatból és a min­den részletében nyilvános szerződésből. A város és a vállalkozó kapcsolata így semmiféle titkot sem rejt. Viszont a vállalkozó meg­őrizhette mindazoknak az üzleti számításoknak, modelleknek a titkosságát, amik a versenyelőnyét biztosítják. Szükség is van erre, hiszen az esztergomi hotelpiacon az önkormányzat több befekte­tő megjelenését várja. Ezek egymás közötti versenyében az infor­mációk súlyos százmilliókat érnek, esetleg döntőek lehetnek egy befektető kiválasztásánál, egy pályázati árversenyben. Ha, például, Nyíri Attila vette volna a fáradságot, és megnézte volna a bekerülés és a várható hasznok elemzését, látná, hogy még ötvenszázalékos kihasználtság esetén és kedvező díjakkal (nappaíi 320, éjszakai 120 forint/órával) számolva is a beruhá­zás az ötödik évtől 310 milliós bevételt termel Esztergomnak. Ha csak33%-os lenne a kihasználtság, akkor 210 milliót. Még akkor is, ha a garázsban mind a 325 gépkocsibeálló havi harmincezer forintért garázsbérletbe van adva, így egy sem működik parko­lóként („üzemen kívül van helyezve"), mindössze tizenkét év alatta bevétel meghaladja az 1,4 milliárdos vételárat. Azzal tódítja mindezt, hogy a parkolóhelyeket a vállalkozó az önkormányzattól függetlenül megépítette volna. Nos, ez nem igaz. A vállalkozó a hotelhez szükséges százhatvan parkoló­hely felett nem kívánt (miért is kívánt volna?) további helyisé­geket építeni. Azok betervezéséről és megépítéséről az önkor­mányzat tavaly április 20-án döntött. Előbb bérleti formában, aztán, kellő előkészületek, számítások, tárgyalások után vásárló­ként, majdani tulajdonosként vált partnerré az önkormányzat. A város ráadásul a szigeten épülő szálloda mélygarázsában nem parkolóhelyeket vásárol, hanem fizikailag elkülönülő, önálló megközelítéssel (bejárattal), saját helyrajzi számmal rendel­kező, a többi épületrésztől különálló, egyedileg is forgalom- képes 11500 négyzetméter hasznos alapterületű épületrészt, mélygarázst, egy saját épületszerkezetébe foglalt ingatlant, mi­nimum 325 parkolóhely kialakításának lehetőségével. Ellenzéki „Szám bácsik" trükkjei Miavecz Jenő, aki, mint már jeleztem, korábban többször szava­zott a bérletbevétel mellett, amivel 1,9 milliárdot adott volna ki Esztergom úgy, hogy a bérlet lejártakor semmit sem kapott vol­na, most hirtelen drágállja az egyes parkolóhelyek árát. Nemcsak drágállja, hanem drágítja is. Ahogy az egyik esemesező nevezte az ETV adásában,„Cziviljenő" ötmillió forin­tos parkolóhelyekről értekezik. Csakhogy egyrészt nem parko­lóhelyekről, hanem saját épületrészről beszélünk. Ami ennél is fontosabb: önjelölt műszaki előkészítőként a számításaira hivat­kozva az esztergomi polgárokat megtéveszti, ahelyett hogy utá­nanézne (kisalföld.hu), hogy az országban nem is olyan mesz- sze tőlünk, a múlt hónapban független igazságügyi építésügyi szakértő mennyire becsült egy hasonló objektumot. A soproni mélygarázs, amiben 160-218 kocsi parkolhat, az eredeti szerző­dés szerint 1,1 milliárd forintra „jön ki", ami 6,88 millió forintot je­lent beállónként. Az ottani szakértő szerint 1,085 milliárd forint­ból is„kihozható", ami ötmillió forint beállónként, míg a„bank"és az építő cég szerint 2-2,35 milliárd forintba kerül a mélygarázs, így 10,8 millió forint lesz egy beálló. Ezzel szemben a Mária Va­léria Hotel önkormányzati mélygarázs gépkocsibeállóinak fajla­gos árát bruttó 4,3 millió forint alá szorítjuk. Ha Miavecz Jenő továbbra is szeretne építési költségszámításo­kat végezni, javasolnám, hogy a mélygarázs-felúszás (árvíz esetén a súlyos épület is megemelkedne Arkhimédész törvénye szerint) elleni védelméhez elengedhetetlen közbenső födémek vastagsá­gának többletköltségét, és a hasonló temérdek szakmai fortélyt is kalkulálja be. Ha sikerül, meg fog lepődni milyen vastagon fog a ceruzája, amikor leírja a végösszeget. Jelenlegi számításának a sorsa pedig az, amit a legolcsóbb, és legdrágább árajánlatokkal szoktak szakemberek tenni: nem vesszük figyelembe! Költői kérdések Másrészt Miavecz Jenő úgy alapozza pletykákra és fejszá­molásra rágalmait, hogy nem vesz tudomást a testületi ülé­sen bemutatott előkészítő anyagokról, számításokról. Nem hídlap 5

Next

/
Thumbnails
Contents